A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Papp László szerint Debrecenben jól tetten érhető a hídszerep is, hiszen távol-keleti és nyugati befektetők üzletkötése napi szinten is magától értetődik.

Nyitókép: Papp László Facebook-oldala
Papp László, Debrecen polgármestere, aki harmadik ciklusa megnyerésére készül, interjút adott a Világgazdaságnak. A politikust az aktuális helyzetről és jövőbeli ambícióiról is kérdezték.

A városvezető arra a kérdésre, hogy elérte-e azt a célt, hogy Debrecen „kvázi” második fővárossá váljon, és határon átnyúló szerepkörrel bíró regionális centrummá fejlődjön, Papp azt válaszolta, „jó úton haladunk efelé, az pedig egészen biztos, hogy
most mi vagyunk a bajnokok a régióban nemzetközi viszonylatban is.
Hiszen az a működőtőke-beáramlás, amely Debrecent jellemzi az elmúlt időben, másutt egészen biztosan nem tapasztalható. Ez a gazdasági fejlődés meg is adja az ambíciót más területeken is: a város növekedési alapfeltételei közé tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztések jó ütemben haladnak, a város keleti részének újraértelmezésével a lakóterületi növekedés is elindult a maga útján”.
Az interjúban arra is kitértek, hogy a keleti és nyugati befektetéseket illetően Debrecen a kettő összefésülésében élen jár: van a városban olyan kínai akkumulátorgyártó is, amelyhez a BMW kifejezetten ragaszkodott. A lap ennek kapcsán az iránt érdeklődött, hogy ebben a békés együttélésben mennyire van benne a város.
A polgármester itt elmondta, hogy a Debrecenben kialakuló gazdasági ökoszisztéma nagyon jelentős beszállítói kör idetelepítését igényli, ám az, hogy ebben döntés szülessen, nem az önkormányzat, hanem a nagy vállatok kompetenciája. „Tehát ha egy vállalat úgy határoz, hogy közvetlenül maga mellé szeretné letelepíteni valamelyik beszállítóját – legyen az német, kínai, olasz, francia vagy brit –, akkor nekünk ezt támogatni kell, és mi ezt is tesszük”.
Papp László rámutatott, hogy „a tények azt mutatják, hogy
a német gazdaság igényli a távol-keleti tudást, technológiát és hatékonyságot.
Ezért helyes szerintem a magyar kormány azon politikája, hogy mind kelet felé, mind nyugat felé nyitott, és arra törekszik, hogy Magyarország hídszerepet töltsön be ebben a viszonylatban”.
A Fidesz-KDNP jelöltje arra is kitért, hogy a konnektivitáspárti külgazdaságpolitikában „Debrecen olyan az ország számára, mint egy kis laboratórium, mert nálunk többnyire úgy történnek a dolgok, hogy lehet belőlük következtetéseket levonni, és
ezekre alapozva akár országos programokat is végrehajtani.
„Megjegyzem, Debrecenben jól tetten érhető a hídszerep is, hiszen távol-keleti és nyugati – akár amerikai – befektetők üzletkötése napi szinten is magától értetődik” – ismertette Papp László.
Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.