A magyar emberek gyorsreagálású őrei – milyen feladatokat lát el az SZTFH?

Fotó: Ficsor Márton

Miért jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és mi a feladata?

Még 2021. október 1–én kezdtük meg működésünket több állami szerv általános jogutódjaként. A jogalkotónak az volt a célja a hatóság létrehozásával, hogy egy stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan, a magyar nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos ágazatokban, mint a szerencsejáték-szervezés, vagy a dohánytermék kis- és nagykereskedelem. 2022 januárjától az állami földtani szolgálat és a bányászati tevékenységek felügyelete is hozzánk került, illetőleg egy olyan 21. századi területtel is bővült a portfóliónk, mint a kiberbiztonsági felügyelettel kapcsolatos hatáskör. Idén, január 1-jével pedig az ESG-vel kapcsolatos hatósági tevékenységeket is az SZTFH látja el. Egy mondatban összefoglalva: 

Az önálló szabályozó szervi formának két fontos következménye van: egyrészt az Országgyűlésnek tartozunk közvetlen beszámolási kötelezettséggel, ami átlátható működési modellt biztosít. Másrészt pedig az önálló szabályozó szervek, amellett hogy ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorolnak, jogalkotási hatáskörrel is rendelkeznek. 

Honnan érkezett az elnöki székbe?

2013-ban fejeztem be jogi tanulmányaimat, azóta az államigazgatásban dolgozom, jelenlegi megbízatásomat megelőzően bepillantást nyerhettem különböző minisztériumok és központi hivatalokban gyűjtöttem értékes szakmai tapasztalatokat. 2017 nyarán kért fel az akkori fejlesztési miniszter az újra-önállósított szerencsejáték-felügyelet vezetésére. Ezt a feladatot 2021. szeptember 30-ig láttam el, amikor a felügyelet beolvadt az újonnan létrejött SZTFH-ba. Itt, a megalakulástól kezdve általános elnökhelyettesként támogattam dr. Biró Marcell elnök úr munkáját egészen a tavaszi, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójává történő kinevezéséig. Ebből a szempontból a megbízatásom a belső folytonosságot erősíti, ami mind a szervezetnek, mind a felügyelt ágazatoknak megnyugvást jelenthet.

Nemrég az MCC-ben az ESG-ről adott elő. Mit takar a betűszó és mi köze az SZTFH-hoz?

Az ESG mint mozaikszó, az environmental, social és governance szavak, a vállalatok környezeti-, társadalmi- és irányítási felelősségét takaró kifejezések összekapcsolása.

Ez a mindennapokban egyrészről komoly adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettséget jelent, másrészt pedig komoly átstruktúrálást és újfajta irányítási szemléletet igényel a vállalatok működésében. Erre válaszul pedig az államnak is meg kell teremtenie ezen szempontok szabályozottságát. Ezt az EU is felismerte, amivel párhuzamosan Amerikában és Ázsiában is megjelennek ezek a szempontok a vállalati működésben és a szabályozásokban. Ahogy említettem, a jogalkotó jóvoltából a Hatóság feladatköre az idei évben egészült ki az ESG-területtel. A magyar ESG törvény így az SZTFH célja is egyértelműen az, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést támogatva pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket.

A júliusban kezdődő magyar soros elnökség hangsúlyosabb témájaként kívánja kezelni a geotermikus energia ügyét. Annál is inkább, mert a földhő hasznosítását tekintve Magyarország hosszú ideje az első öt ország között van Európában, ám még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségeink. Hogyan szabályozzák a geotermia területét?

2022. január elseje az SZTFH létrehozásának második fontos állomása volt, amikor a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, valamint az addig kormányhivatali struktúrákban működő bányakapitányságok is a Hatóságba integrálódtak. Ez egy fontos lépés volt, mert a szerkezeti széttagolódás helyett egy szervezetnél jelentek meg mind a bányászati, mind a földtani feladatok. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy az energiaválság idején azonosítani tudtuk a geotermikus energiahasznosítás hazai kihívásait.

Az energiaszuverenitás egyre fontosabb kérdéssé vált, különösen a két és fél éve zajló háborúra való tekintettel. Hazánk a geotermia terén az európai átlagnál kedvezőbb földtani adottságokkal rendelkezik, ami évszázados tapasztalattal párosul. Mégis azt tapasztaltuk, hogy a szabályozás nem volt kellően ösztönző, és ha a korábbi évek beruházási volumene folytatódik, akkor egyre messzebb kerülünk az energiaszuverenitás reálisan elérhető céljaitól. Ezért az SZTFH egy teljesen új geotermikus-energia kutatásra, kinyerésre és hasznosításra vonatkozó szabályrendszer kialakítását kezdeményezte. A rendszer 2023. március 1-el indult, azóta pedig több mint 110 kutatási engedélykérelem érkezett hozzánk. Ez tehát egyértelműen egy sikertörténet, és az SZTFH-nak az a célja, hogy minél több beruházás induljon el a következő években. A célunk, hogy 10 éves időtávban a hazai földgáz felhasználás 10-15%-át ki lehessen váltani geotermikus energiával.

A digitális biztonságunkat veszélyeztető események akadályozhatják a gazdasági tevékenységek folytatását, pénzügyi veszteséget eredményezhetnek és alááshatják a felhasználók bizalmát. Mit tesznek a kiberbiztonság területén?

Az elmúlt évtizedben a digitális világ került előtérbe. Egyre több tranzakció folyik az interneten, és a digitalizáció is versenyképességi kérdés lett. 

Az elmúlt időszakban sajnálatos módon mind a kibertérben elkövetett csalások száma, mind pedig az okozott kár értéke exponenciálisan nő. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor az látható, hogy 2016 óta permanens módon emelkednek a kiberbűnözők okozta anyagi veszteségek, amelyek összege 2022-ben ez elérte a 8000 milliárd dollárt. Szakértők szerint 2028-ra akár 13 ezer milliárd dollárra emelkedhet ez az összeg. Hozzá kell tennünk, hogy a látencia miatt ez a valóságban akár az előbbi összegek többszöröse is lehet. Hadd hivatkozzak a hazai felmérésekre: Magyarországon tavaly tizenháromezer ember vált kiberbűnözők áldozatává, mellyel 30 milliárd forint anyagi kár keletkezett.

Másrészt pedig az állampolgárok is használnak mobiltelefont, okosórát, egyéb elektronikai eszközöket, amelyek kapcsolódnak a világhálóhoz, és elemi érdekünk, hogy az adataink biztonságban, olyan eszközökön legyenek, amelyek ellenállnak a kiberfenyegetettségnek. Tavaly az SZTFH kezdeményezésére fogadta el az Országgyűlés a kiberbiztonsági tanúsítási és kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely az úgynevezett NIS2 EU-s irányelv hazai átültetését jelentette.

Ez mit takar?

Lényege, hogy a törvény hatálya alá tartozó, 2500-3000 Magyarországon működő vállalat informatikai rendszerét megfelelő szabályozottság és követelmények alapján auditálni kell, mely dokumentum biztosítja azt, hogy megfelelő informatikai védelemmel rendelkeznek. Ami pedig a digitális eszközök tanúsítását illeti, itt is hamarosan ki fogjuk adni azt a keretrendszert, amely előírja, hogy ezeknek a termékeknek milyen biztonsági követelményekkel kell rendelkezniük a forgalomba hozatalhoz.

A Hatóság ellátja a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatokat. A játékszervezés tekintetében fogyasztóvédelmi funkciókkal is rendelkezik, illetve aktívan fellép az illegális szerencsejáték elleni küzdelemben. Hol tartanak ebben a munkában?

Az elmúlt 13 évben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt az átláthatóság és a hatékonyság a szerencsejáték-szervezés területén. Mára a szerencsejáték-piac egy komplex, szigorúan szabályozott, azonban alapvetően mindenki által elérhető szórakozást nyújtó területté alakult át, amely komoly bevételeket jelent az állam számára. Az elért eredmények fenntartása mellett a Hatóság célja az innovatív megoldások elterjedésének elősegítése a fogyasztók érdekeinek széleskörű védelme mellett.

Amennyiben?

Tíz évvel ezelőtt az akkori felügyelet még a pénznyerő automatákat ellenőrizte, amiket – minden szempontból helyesen – a jogalkotó betiltott. 

Ők engedély nélkül próbálnak, ellenőrizhetetlen módon szerencsejátékot szolgáltatni Magyarországon. Ebből fakadóan fő feladatunk aktuálisan az engedéllyel nem rendelkező szervezőkkel szembeni harc. A magyar szabályozás szigorú, hiszen komoly játékosvédelmi és pénzmosási szabályoknak is meg kell felelni. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy az ellenőrizetlen oldalakon játszók nem biztos, hogy hozzájutnak a remélt nyereményükhöz, és jogos követeléseiknek érvényt sem tudnak szerezni.

Ha jól láttuk, Marco Rossival is együttműködnek.

A nyári európai focibajnokságra időzítve indítottuk el „A Tét Te vagy!” kezdeményezésünket, amelyhez csatlakozott az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Szerencsejáték Zrt. A kampány alapvetően egy kiberbiztonsági tudatossági célt szolgál, felhívva a figyelmet az online szerencsejáték, és különösen az engedély nélküli szerencsejáték veszélyeire. A kampányunk június 3-án indult egy közös sajtótájékoztatóval, s mind a partnereink közösségimédia-felületein, mind a mi oldalainkon különböző videókkal és egyéb oktatási anyagokkal jelentkezünk, illetve készülünk. Külön büszkeség, hogy olyan neves közéleti személyiségeket is sikerült megnyernünk a kezdeményezésnek, mint Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, illetve Németh Krisztián válogatott labdarúgó.

Egy másik stratégiai terület, a dohánykereskedelem szabályozása is az SZTFH-hoz tartozik.

Ezen a területen a legfontosabb feladatunk a fiatalok és nemdohányzók védelmében hozott szabályok szigorú betartatása, és a 11 éve működő trafikrendszer értékeinek megóvása. A legális piacot ma közel 6000 dohánybolt ellenőrzése biztosítja: 

Az illegális tevékenység terén lassan két éve harcolunk az Elf Bar és hasonló ízesített, egyszer használatos cigaretták ellen. Mi voltunk az elsők, akik 2022 januárjában azt a folyamatot, hogy főleg a fiatalok között kezdett terjedni az eufemisztikus becenéven berobbant „manórúd”. A terméknek rendkívül komoly egészségügyi kockázatai vannak, ugyanis olyan nikotin-tartalommal rendelkezik, amely 4000-5000 slukk elszívását követően jelentkezne. A termék fejlesztői és dizájnerei nem itkoltan kifejezetten a fiatalkorúakat célozzák, ami az egészségügyi kockázatokat ismerve megdöbbentő. Létrehoztunk egy tájékoztató zöldszámot, ahol bárki bejelentést tehet. Kezdeményezésünkre megalakult az Elf Bar elleni koalíció, a NAV, a Kopp Mária Intézet és egyéb állami szervek együttműködésével, és a Kréta-rendszeren keresztül minden iskolába eljuttattuk az ezzel kapcsolatos üzeneteket. Úgy gondolom, ezzel az erőteljes lépéssorozattal érdemben sikerült elejét venni a súlyosabb hatásoknak, de különféle közösségi média csatornák és webshopok mögé bújva ma is itt van köztünk. Ebbe nem nyugodhatunk bele, van hatáskörünk az ilyen webshopokat elérhetetlenné tenni. A harcot tehát folytatjuk.