Tényleg eldőlt, lesz-e fehér karácsony?
Az ünnepek közeledtével egyre többeket foglalkoztat a kérdés, vajon fog-e esni a hó az év végén.
Hétfőn magyarból, kedden matekból adhatnak számot tudásukról a diákok, akik újfajta vizsgakövetelményekkel találkoznak majd.
Nyitókép: érettségizők az egyik győri gimnáziumban, 2023-ban (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
A nemzetiségi nyelv és irodalommal pénteken megkezdődnek az idei középiskolai érettségi vizsgák, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a tavaszi vizsgaidőszak július 3-ig tart majd. Az írásbeli vizsgák május 27-ig tartanak.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 5. és 12., a középszintű szóbeliket június 17. és július 3. között bonyolítják le.
Az igazi megmérettetés a jövő héten veszi kezdetét:
május 6-án hétfőn magyar nyelv és irodalomból, május 7-én matematikából, míg május 8-án történelemből vizsgáznak majd az érettségizők.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló érettségizik majd, matematikából 69 047-en vizsgáznak középszinten, míg 6616-an emelt szinten. Történelemből 68 802 diák választotta a középszintet, míg 7679 diák az emeltet.
Május 9-én következik az angol, majd 10-én német érettségi – azoknak, akik ezek valamelyikét választották.
Az érettségi követelmények is változnak az idei évtől, az Oktatási Hivatal erről részletes tájékoztatást adott ki, ahogy arról is, hogy milyen külön szabályok vonatkoznak a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók érettségijére.
Az idei vizsgák részletes időbeosztása:
A hivatalos adatok szerint a most kezdődő vizsgaidőszakban több mint 112 700 tanuló ad majd számot tudásáról, akik közül több mint 49 000 végzős középiskolás.
Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8 százaléka).
Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33 százaléka), aminek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212
A vizsgák lebonyolításában 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre.
A továbbtanulóknak ugyanakkor új szabályokkal kell majd számolniuk, amely elsősorban a pontszámítást érinti.
Az emelt szintű érettségiért járó pontokat 100 százalékos értéken, a középszintű érettségiért járókat pedig 67 százalékos értéken számítják majd át a felsőoktatási felvételibe. Az idei évtől emellett az egyetemek, főiskolák határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont). A ponthatárokat várhatóan 2024. július 24-én hirdetik ki.