Milyen geopolitikai súlya van Magyarországnak? – Világrend
2024. május 22. 19:19
Nem okoz zavart a kormány Kína-barátsága az amerikai Trump-vonallal való szövetségben? Milyen irányba fejlődhet tovább az EU az EP-választásokat követően? Külügyi államtitkárt és egy Kína-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Magyarország fél évig az EU soros elnöke lesz, befolyása megnő az uniós döntéshozatalra: a kínai elnök budapesti látogatása nemcsak gazdasági, de politikai jellegű volt; a törökök azt várják, hogy újraindítsák a csatlakozási tárgyalásaikat; az orosz elnökkel pedig a nyugati izoláció ellenére találkozott a magyar kormányfő.
Rizikós geopolitikai játszma ez: a konnektivitás jegyében olyan szereplőkkel alakít ki speciális viszonyt Magyarország, amelyek gazdasági előnyöket jelentenek, ugyanakkor a saját szövetségi rendszerét gyengítő világrend elhozatalában érdekeltek.
Néhány idézet a beszélgetésből:
„Bár itt egy 9,5-10 milliós piacról beszélünk, amikor valaki Magyarországra megérkezik, de az Európai Unióba is megérkezik, és akkor már egy mintegy 400 milliós piacról is szó van, és természetesen ezt a kínaik is látják, mi pedig ebből nem csinálunk titkot.” (Illés Boglárka)
„Kína ezt ismerte föl, egy olyan partnerre van szüksége, aki felerősíti azt az üzenetet, hogy bizony, Kínával továbbra is érdemes együttműködni.” (Eszterhai Viktor)
„Ez egy szuverenitási kérdés, hogy mi saját magunk meghatározhassunk egy patrióta politikát, amely pragmatikus talajon áll, elsősorban gazdaságpolitikai lépéseket jelent és tartalmaz.” (Illés Boglárka)
„Kína kapcsán egy nagyon egyértelmű vörös vonal van az Egyesült Államok részéről: semmi olyan együttműködést nem lehet csinálni, amely a katonai, biztonsági területen való együttműködést jelenti, hiszen mi egy katonai szövetség részei vagyunk. És szerintem ez a fő vörös vonal, ezt kell tiszteletben tartani.” (Eszterhai Viktor)
Az „alternatív” magyar külpolitikáról és az EU geopolitikai ambícióiról szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Miért érdeke Kínának a 10 milliós Magyarország stratégiai partnerévé válni?
– Nő-e a magyar külpolitikai mozgástér a kínai kapcsolattal? Saját szövetségi rendszerünkben nem okoz kárt?
– Milyen feltételek mentén lehet erős geopolitikai tényező az EU?
– Milyen érdekérvényesítő képessége lehet a Fidesznek az új EP-ben?
A műsor vendégei: Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára és Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Zűrzavar, csökkenő uniós befolyás és a közelgő Trump-vihar – a szakértőnk nyilatkozott a Reakcióban az EU jövőjéről és Ukrajna csatlakozásának súlyos következményeiről.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 118 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2024. május 23. 01:48
Nagy hadsereg.
Nagy terület.
Sok nyersanyag.
Hatalmas felhalmozott vagyon. (Nem, nem államadósság.)
Világszerte ismert és elismert gazdaság saját márkákkal.
Magyarországnak ezekből melyik van?
Magyarország simán kikerülhető, megkerülhető. Ha egy ország geopolitikailag ebben a térségben akar valamit, akkor sok ország között válogathat, amelyek egymás szemét is kikaparják egy befektetőért.
Vagy egy NATO bázisért. Akármiért.
A Földön Európában a legnagyobb az országsűrűség a kontinensek között.
Az egész EU sem tényező, nemhogy a tagállamai. Amerika vazallustérsége Európa kelet-Európa kivételével.