Matektanárt kérdeztünk az idei feladatsorról.
Kedden reggel kilenckor kezdődött sok diák legnagyobb rémálma: a matematika érettségi. A vizsga az új változtatások életbe lépésével komoly stresszfaktorral járhatott a végzősöknél. Amiben nincs változás, hogy középszinten három órán át tartott az érettségi vizsga írásbeli része, erre emelt szinten már négy óra jutott. Idén a hivatalos adatok szerint összesen 69 047 érettségiző vág neki a vizsgának, míg az emelt szintű megmérettetést 6616-an választották. Az új Nemzeti Alaptanterv miatt a 2024-es érettségi annyiban változik, hogy igyekeztek a valósághoz közelítő feladatokat adni, míg más részeket kivettek a vizsgából. Így például a koordinátageometria vagy a függvények csak jóval kisebb mértékben kerültek be, viszont az emelt szintről lekerült középszintre a pénzügyi ismeretek bizonyos elemei.
A matekérettségi a szokásoknak megfelelően két részből állt, az első részben kapott feladatsorra 45, míg a másodikra 135 perc állt rendelkezésre. Az Eduline hozta nyilvánosságra az idei feladatsort. Mint kiderült, középszinten a vizsga első részében voltak halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus és százalékszámítás is. „Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívül még valószínűségszámítással is találkoznak a ma középszinten érettségizők. A százalékszámításos feladat különösen aktuális, egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni” – írta az oktatási portál.
A második feladatrészben a diákoknak egyenleteket kellett megoldaniuk: voltak sodrófa diagramok, ami még korábban nem szerepelt a vizsgák során, voltak gráfok és valószínűségszámítás is. Volt olyan feladat, amelyben az érettségizőknek térfogatot és valószínűséget kellett számolniuk, az egyik választható, 17 pontos feladatban függvények is szerepeltek.
Az idei érettségit Szakos Enikő matematika tanár, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatója elemezte a Mandinernek. A szakember szerint nagy volumenű változások nem voltak sem a NAT-ban, sem a mostani vizsgán a korábbiakhoz képest. Mint fogalmazott, maximálisan teljesíthetőnek tartja az idei vizsgát, ám ez persze azon is múlt, hogy az adott diák mennyire készült fel a tananyagból és a felkészítő tanár mennyire vette figyelembe az új követelményeket.
Még az is elképzelhető, hogy könnyebbek a mostani kérdések, mint voltak az ezt megelőző érettségiken. Amennyire látom, ezek tipikus érettségifeladatok voltak”
– jegyezte meg az oktatási szakember, majd hozzátette, üdvözlendő, hogy a pénzügyi vonal bekerült a középszintű érettségik világába, ezt nagyon fontos és pozitív változásnak tartja, ugyanis elvárás, hogy egyre gyakorlatiasabb legyen a vizsga és a gyakorlati életre készítsen fel a matematika.
Ez most úgy tűnik, nem került bele a vizsgafeladatok közé, legalább a három választható közül az egyik lehetett volna pénzügyi feladat. Valószínűleg annyira újdonság még ez, hogy megvárnak még egy évet, hogy beivódjon a köztudatba”
– mondta lapunknak Szakos Enikő.
A matematika tanár szerint fontos, hogy a felnőtt világba kikerülő középiskolás megismerkedjen a pénzügyi élet részleteivel, felkészüljön olyan dolgokra, amelyekre nem készítette fel eddig az általános iskola, előremutató gondolat, ha egy diák kamatot vagy törlesztőrészletet ki tud számolni.
A második feladatsorban szereplő példákkal kapcsolatban az MCC kutatója a Mandinernek elmondta, az egyenletek talán a legegyszerűbb és leginkább tipikus feladatok az érettségiknél, ráadásul idén már ezekből is kevesebb fajtát kellett tudni középszinten. Az új feladatról, a sodrófa diagramról Szakos Enikő kijelentette, ezt dobozdiagramnak is szokás hívni, bár ez a korábbi vizsgákon nem szerepelt feladatként, szavai szerint nem kell tőle megijedni, szórást és mediánt vagy a kvartiliseket.
A tanárok és a diákok is tudták, hogy ezeket a feladatokat tudni kell. Ha valaki alaposan felkészült, a pedagógus pedig megmutatta, melyik ez a diagram és találkozott vele a tanuló, akkor ez egy könnyű feladat”
– mondta az oktató, aki szerint egyedül az a fajta meglepetés érhette az érettségizőket, hogy számíthattak több olyan példára, amelyek viszont nem kerültek be a vizsgasorba. Szakos Enikő a korábban már említett pénzügyi példák mellett ide sorolta a számrendszerek közötti átváltást, hiszen ez is az emelt szintű érettségiről lekerült a középszintűre.
Ez is egy gondolkodást nagyon jól fejlesztő feladat, amelyre könnyen lehet készülni”
– közölte az oktató.
Szakos Enikő izgalmas változásnak nevezte a koordinátageometriában a grafikus manipuláció megjelenését, ez azt jelenti, hogy az X és az Y tengelynél eltolják az origót, azaz nem a nulla lesz a metszet, hanem valami egészen más.
Ezt nevezhetjük nehezítésnek, de igazából nem lesz ettől bonyolult a feladat, csak sokkal nagyobb koncentrációt és odafigyelést igényel”
– tette hozzá.
A matematika tanár lapunknak kijelentette, hogy bár egyszerűsítették a Nemzeti alaptantervben az abszolút értéket is és nem kell már tudni a tulajdonságait egy ilyen függvénynek, mégis van a feladatok között abszolútérték-függvény, ám ez nem probléma, hiszen készülnek erre a diákok.
Ez nem egy olyan dolog, ami véletlenül bekerült, és soha nem találkoznak vele a gyerekek, hanem ez egy alapfüggvény, nagyon hasonló egyébként a jellemzése, mint a többinek”
– mondta lapunknak az oktató, majd azzal folytatta, hogy a százalékszámításnál nagyon aktuális kérdéseket raktak, a kérdéssort összeállító szakemberek véleménye szerint igyekeztek a példákat minél aktuálisabbá tenni, hogy életszagúbb legyen a feladatsor. Szavai szerint a diák is barátságosabban fog a matematikához fordulni, ha egy választásról szóló dolgot kell kiszámolni vagy egy autónak a fogyasztását például. A nem hivatalos megoldásokat végignézve Szakos Enikő lapunknak elárulta, a valószínűségszámítás nem nehezebb, mint szokott, cserébe a 13. egyenletes feladat nem volt egyszerű.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az MCC évről évre bővülő hálózata egyre több motivált fiatalt gyűjt egybe.
Az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatójával a pedagógusok kultúraátadó szerepéről, a szülők felelősségéről, és az irodalom erejéről is beszélgettünk.
A konferencián felszólaló jogászok, politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy az Európai Unióban egyre több politikai vita köt ki a bíróságokon. Külön kiemelték az Európai Unió Bíróságát, amely saját hatáskörén átlépve avatkozik bele a nemzeti bíróságok működésébe.
Radoslaw Sikorski beszélt a lengyel-amerikai kapcsolatok megromlásáról is...
Benedikt Böhm azt mutatja meg, mi történik, amikor nincs második esély.
A baloldali sajtó idén is politikailag motivált tudósítást közölt az ifjúságügyi jelentésről. Nagy kár, hogy a szakmai érvek helyett csak alacsony színvonalú támadásra futja.
„A magyarok nem akarnak egy olyan bábkormányt, amely háborúba vinne bennünket” – jelentette ki Menczer Tamás.
Sőt, Ukrajna pénzelését egyenesen az Unió legfontosabb feladataként említette.
