Matektanárt kérdeztünk az idei feladatsorról.
Kedden reggel kilenckor kezdődött sok diák legnagyobb rémálma: a matematika érettségi. A vizsga az új változtatások életbe lépésével komoly stresszfaktorral járhatott a végzősöknél. Amiben nincs változás, hogy középszinten három órán át tartott az érettségi vizsga írásbeli része, erre emelt szinten már négy óra jutott. Idén a hivatalos adatok szerint összesen 69 047 érettségiző vág neki a vizsgának, míg az emelt szintű megmérettetést 6616-an választották. Az új Nemzeti Alaptanterv miatt a 2024-es érettségi annyiban változik, hogy igyekeztek a valósághoz közelítő feladatokat adni, míg más részeket kivettek a vizsgából. Így például a koordinátageometria vagy a függvények csak jóval kisebb mértékben kerültek be, viszont az emelt szintről lekerült középszintre a pénzügyi ismeretek bizonyos elemei.
A matekérettségi a szokásoknak megfelelően két részből állt, az első részben kapott feladatsorra 45, míg a másodikra 135 perc állt rendelkezésre. Az Eduline hozta nyilvánosságra az idei feladatsort. Mint kiderült, középszinten a vizsga első részében voltak halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus és százalékszámítás is. „Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívül még valószínűségszámítással is találkoznak a ma középszinten érettségizők. A százalékszámításos feladat különösen aktuális, egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni” – írta az oktatási portál.
A második feladatrészben a diákoknak egyenleteket kellett megoldaniuk: voltak sodrófa diagramok, ami még korábban nem szerepelt a vizsgák során, voltak gráfok és valószínűségszámítás is. Volt olyan feladat, amelyben az érettségizőknek térfogatot és valószínűséget kellett számolniuk, az egyik választható, 17 pontos feladatban függvények is szerepeltek.
Az idei érettségit Szakos Enikő matematika tanár, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatója elemezte a Mandinernek. A szakember szerint nagy volumenű változások nem voltak sem a NAT-ban, sem a mostani vizsgán a korábbiakhoz képest. Mint fogalmazott, maximálisan teljesíthetőnek tartja az idei vizsgát, ám ez persze azon is múlt, hogy az adott diák mennyire készült fel a tananyagból és a felkészítő tanár mennyire vette figyelembe az új követelményeket.
Még az is elképzelhető, hogy könnyebbek a mostani kérdések, mint voltak az ezt megelőző érettségiken. Amennyire látom, ezek tipikus érettségifeladatok voltak”
– jegyezte meg az oktatási szakember, majd hozzátette, üdvözlendő, hogy a pénzügyi vonal bekerült a középszintű érettségik világába, ezt nagyon fontos és pozitív változásnak tartja, ugyanis elvárás, hogy egyre gyakorlatiasabb legyen a vizsga és a gyakorlati életre készítsen fel a matematika.
Ez most úgy tűnik, nem került bele a vizsgafeladatok közé, legalább a három választható közül az egyik lehetett volna pénzügyi feladat. Valószínűleg annyira újdonság még ez, hogy megvárnak még egy évet, hogy beivódjon a köztudatba”
– mondta lapunknak Szakos Enikő.
A matematika tanár szerint fontos, hogy a felnőtt világba kikerülő középiskolás megismerkedjen a pénzügyi élet részleteivel, felkészüljön olyan dolgokra, amelyekre nem készítette fel eddig az általános iskola, előremutató gondolat, ha egy diák kamatot vagy törlesztőrészletet ki tud számolni.
A második feladatsorban szereplő példákkal kapcsolatban az MCC kutatója a Mandinernek elmondta, az egyenletek talán a legegyszerűbb és leginkább tipikus feladatok az érettségiknél, ráadásul idén már ezekből is kevesebb fajtát kellett tudni középszinten. Az új feladatról, a sodrófa diagramról Szakos Enikő kijelentette, ezt dobozdiagramnak is szokás hívni, bár ez a korábbi vizsgákon nem szerepelt feladatként, szavai szerint nem kell tőle megijedni, szórást és mediánt vagy a kvartiliseket.
A tanárok és a diákok is tudták, hogy ezeket a feladatokat tudni kell. Ha valaki alaposan felkészült, a pedagógus pedig megmutatta, melyik ez a diagram és találkozott vele a tanuló, akkor ez egy könnyű feladat”
– mondta az oktató, aki szerint egyedül az a fajta meglepetés érhette az érettségizőket, hogy számíthattak több olyan példára, amelyek viszont nem kerültek be a vizsgasorba. Szakos Enikő a korábban már említett pénzügyi példák mellett ide sorolta a számrendszerek közötti átváltást, hiszen ez is az emelt szintű érettségiről lekerült a középszintűre.
Ez is egy gondolkodást nagyon jól fejlesztő feladat, amelyre könnyen lehet készülni”
– közölte az oktató.
Szakos Enikő izgalmas változásnak nevezte a koordinátageometriában a grafikus manipuláció megjelenését, ez azt jelenti, hogy az X és az Y tengelynél eltolják az origót, azaz nem a nulla lesz a metszet, hanem valami egészen más.
Ezt nevezhetjük nehezítésnek, de igazából nem lesz ettől bonyolult a feladat, csak sokkal nagyobb koncentrációt és odafigyelést igényel”
– tette hozzá.
A matematika tanár lapunknak kijelentette, hogy bár egyszerűsítették a Nemzeti alaptantervben az abszolút értéket is és nem kell már tudni a tulajdonságait egy ilyen függvénynek, mégis van a feladatok között abszolútérték-függvény, ám ez nem probléma, hiszen készülnek erre a diákok.
Ez nem egy olyan dolog, ami véletlenül bekerült, és soha nem találkoznak vele a gyerekek, hanem ez egy alapfüggvény, nagyon hasonló egyébként a jellemzése, mint a többinek”
– mondta lapunknak az oktató, majd azzal folytatta, hogy a százalékszámításnál nagyon aktuális kérdéseket raktak, a kérdéssort összeállító szakemberek véleménye szerint igyekeztek a példákat minél aktuálisabbá tenni, hogy életszagúbb legyen a feladatsor. Szavai szerint a diák is barátságosabban fog a matematikához fordulni, ha egy választásról szóló dolgot kell kiszámolni vagy egy autónak a fogyasztását például. A nem hivatalos megoldásokat végignézve Szakos Enikő lapunknak elárulta, a valószínűségszámítás nem nehezebb, mint szokott, cserébe a 13. egyenletes feladat nem volt egyszerű.
Nagy Feró a győri Mathias Corvinus Collegium vendégeként beszélt a magyar rock múltjáról és jelenéről, nem kímélve a mai zeneipar ismert szereplőit sem.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
Két nő, két külön világ. Az egyik a gyökerekből indult, hogy új értelmet adjon a hagyománynak. A másik a bizonytalanságból, hogy megtalálja önmagát. Különböző utak, mégis összeköti őket valami.
Stratégiai együttműködés jött létre a Belügyminisztérium és az MCC között a közneveléshez kapcsolódó kutatások, valamint a tehetséggondozás erősítése érdekében.
„Micsoda felfedezés!” – szúrt oda a miniszterelnök politikai igazgatója.
„A közszférában és az elit körökben a helyzet sokkal inkább Róma hanyatlására és a rossz császárok korszakára emlékeztet.”
A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy mit tehet Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverével.
