Matekérettségi: nem volt nagy változás, teljesíthető volt az idei vizsga a lapunknak nyilatkozó oktatási szakember szerint

Kedden reggel kilenckor kezdődött sok diák legnagyobb rémálma: a matematika érettségi. A vizsga az új változtatások életbe lépésével komoly stresszfaktorral járhatott a végzősöknél. Amiben nincs változás, hogy középszinten három órán át tartott az érettségi vizsga írásbeli része, erre emelt szinten már négy óra jutott. Idén a hivatalos adatok szerint összesen 69 047 érettségiző vág neki a vizsgának, míg az emelt szintű megmérettetést 6616-an választották. Az új Nemzeti Alaptanterv miatt a 2024-es érettségi annyiban változik, hogy igyekeztek a valósághoz közelítő feladatokat adni, míg más részeket kivettek a vizsgából. Így például a koordinátageometria vagy a függvények csak jóval kisebb mértékben kerültek be, viszont az emelt szintről lekerült középszintre a pénzügyi ismeretek bizonyos elemei. 

A matekérettségi a szokásoknak megfelelően két részből állt, az első részben kapott feladatsorra 45, míg a másodikra 135 perc állt rendelkezésre. Az Eduline hozta nyilvánosságra az idei feladatsort. Mint kiderült, középszinten a vizsga első részében voltak halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus és százalékszámítás is. „Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívül még valószínűségszámítással is találkoznak a ma középszinten érettségizők. A százalékszámításos feladat különösen aktuális, egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni” – írta az oktatási portál.

A második feladatrészben a diákoknak egyenleteket kellett megoldaniuk: voltak sodrófa diagramok, ami még korábban nem szerepelt a vizsgák során, voltak gráfok és valószínűségszámítás is. Volt olyan feladat, amelyben az érettségizőknek térfogatot és valószínűséget kellett számolniuk, az egyik választható, 17 pontos feladatban függvények is szerepeltek.

Alapos felkészüléssel jó eredményt lehetett elérni

Az idei érettségit Szakos Enikő matematika tanár, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatója elemezte a Mandinernek. A szakember szerint nagy volumenű változások nem voltak sem a NAT-ban, sem a mostani vizsgán a korábbiakhoz képest. Mint fogalmazott, maximálisan teljesíthetőnek tartja az idei vizsgát, ám ez persze azon is múlt, hogy az adott diák mennyire készült fel a tananyagból és a felkészítő tanár mennyire vette figyelembe az új követelményeket. 

– jegyezte meg az oktatási szakember, majd hozzátette, üdvözlendő, hogy a pénzügyi vonal bekerült a középszintű érettségik világába, ezt nagyon fontos és pozitív változásnak tartja, ugyanis elvárás, hogy egyre gyakorlatiasabb legyen a vizsga és a gyakorlati életre készítsen fel a matematika.

– mondta lapunknak Szakos Enikő.

A második feladatsorban szereplő példákkal kapcsolatban az MCC kutatója a Mandinernek elmondta, az egyenletek talán a legegyszerűbb és leginkább tipikus feladatok az érettségiknél, ráadásul idén már ezekből is kevesebb fajtát kellett tudni középszinten. Az új feladatról, a sodrófa diagramról Szakos Enikő kijelentette, ezt dobozdiagramnak is szokás hívni, bár ez a korábbi vizsgákon nem szerepelt feladatként, szavai szerint nem kell tőle megijedni, szórást és mediánt vagy a kvartiliseket. 

– mondta az oktató, aki szerint egyedül az a fajta meglepetés érhette az érettségizőket, hogy számíthattak több olyan példára, amelyek viszont nem kerültek be a vizsgasorba. Szakos Enikő a korábban már említett pénzügyi példák mellett ide sorolta a számrendszerek közötti átváltást, hiszen ez is az emelt szintű érettségiről lekerült a középszintűre. 

– közölte az oktató.

Szakos Enikő izgalmas változásnak nevezte a koordinátageometriában a grafikus manipuláció megjelenését, ez azt jelenti, hogy az X és az Y tengelynél eltolják az origót, azaz nem a nulla lesz a metszet, hanem valami egészen más. 

– tette hozzá.

A matematika tanár lapunknak kijelentette, hogy bár egyszerűsítették a Nemzeti alaptantervben az abszolút értéket is és nem kell már tudni a tulajdonságait egy ilyen függvénynek, mégis van a feladatok között abszolútérték-függvény, ám ez nem probléma, hiszen készülnek erre a diákok.

– mondta lapunknak az oktató, majd azzal folytatta, hogy a százalékszámításnál nagyon aktuális kérdéseket raktak, a kérdéssort összeállító szakemberek véleménye szerint igyekeztek a példákat minél aktuálisabbá tenni, hogy életszagúbb legyen a feladatsor. Szavai szerint a diák is barátságosabban fog a matematikához fordulni, ha egy választásról szóló dolgot kell kiszámolni vagy egy autónak a fogyasztását például. A nem hivatalos megoldásokat végignézve Szakos Enikő lapunknak elárulta, a valószínűségszámítás nem nehezebb, mint szokott, cserébe a 13. egyenletes feladat nem volt egyszerű.