Karikó Katalin és Krausz Ferenc átvette a Nobel-díjat
Délután négy óra után néhány perccel elkezdődött a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepsége a svédországi Stockholmban.
Tavaly kapott Nobel-díjat, most a Műegyetem Neumann professzori címét vehette át, a BME hallgatóinak tartott előadásában pedig egy fontos problémáról beszélt.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd
Az ATV cikke alapján Krausz Ferenc a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról beszélt a BME hallgatóinak tartott előadásában, és részletesen kitért a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó munkálatokra is. A tudós, aki az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapott tavaly – két francia kollégájával együtt – Nobel-díjat, és aki egyben a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója, arról beszélt, hogy
a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) programban egy évtizeden át gyűjtötték a vérmintákat a nagyjából tizenötezer önkéntestől, hogy ilyen módon monitorozzák egészségi állapotukat, annak változásait és az esetleges betegségek kialakulásának nyomait.
Ezt is ajánljuk a témában
Délután négy óra után néhány perccel elkezdődött a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepsége a svédországi Stockholmban.
Az előadáson az is szóba került, hogy ezzel a módszerrel a rákkutatást is segítik, de a fókuszban nem a daganatos megbetegedések állnak. Elmondta azt is, hogy sok tehetség van Magyarországon is, a Kutatási Kiválósági Tanáccsal pedig, amelynek elnöke, olyan programokon dolgoznak, amelyekkel az ilyen magyar tehetségeket hozhatják vissza, amennyiben külföldre mentek. Hozzátette azt is, hogy nem az a probléma, ha a kutatók elmennek hazánkból, elvégre külföldön is remek tapasztalatokat szerezhetnek. Ami fontos, az az, hogy ezek a tehetséges kutatók később vissza is jöjjenek. Főleg, hogy hazánkban is vannak olyan projektek, amelyekkel ugyanolyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön.