Miféle szerzet Kína elnöke, aki a héten hazánkba látogat?
Élt munkatáborban is, és elődeihez képest egészen tisztán beszéli a mandarint.
A németek 2021 és 2023 között többet fektettek be Kínában, mint a 2015 és 2020 közötti ötéves időszakban - derül ki egy német kutatásból.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Hszi Csin-ping épp azért választhatta európai körútja első állomásának Párizst, hogy elérje: Macron megengedőbb álláspontot foglaljon el az olcsó kínai import kérdésében. Scholzcal szemben azonban a francia elnök közös európai Kína-stratégiát szorgalmaz. Ezt jelzi, hogy csütörtökön este közös vacsorán vett részt Olaf Scholzcal, amin erről egyeztettek, s az is, hogy Macron és Hszi elnök hétfői párizsi tárgyalásain Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.
Itt jön a képbe Magyarország.
Kína számára egyfajta összeszerelő üzemmé váltunk, s a kormány nem csak önként és dalolva vállalja ezt a szerepet, hanem talán sosem megtérülő, kínai hitelből finanszírozott beruházásokat is befogad (a kínai rendőrökről nem is beszélve) csak amiatt, hogy ezzel is borsot törjön Brüsszel orra alá. Hszi elnök felismerte, Magyarországot felhasználhatja arra, hogy megakadályozza: Macron elképzeléseinek megfelelően egységes európai politika alakuljon ki Kínával szemben. Ez Hszinek mindenképpen jó, de hogy ebből a magyar lakosságnak milyen előnye származik, az megint más kérdés.
Nem azzal van a gond, hogy a kínai elnök Budapesten tárgyal, hiszen Peking az EU számára is megkerülhetetlen partner.
Magyarország azonban nem csak gazdasági szempontból közeledik a kínai rezsimhez, hanem politikailag is mintának tekinti azt az országot, amely Moszkvát segíti az Ukrajna elleni háborújában, ezzel közvetve Európa biztonságát veszélyezteti. ”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Élt munkatáborban is, és elődeihez képest egészen tisztán beszéli a mandarint.