„Úgy tűnik, megőrültek az emberek” – mondta nyolc éve az ember, aki ma meg akarta gyilkolni Robert Ficót
A szomszédok remek embernek tartották Juraj Cintulát – egyre több információ jön nyilvánosságra a valószínűtlen merénylőről.
A szakember szerint az ilyen esetek csak egyre gyakoribbak lesznek, ha nem kezdünk el sürgősen foglalkozni a mentális egészség kérdésével.
Nyitókép: Reuters/Radovan Stoklasa
Szerda folyamán, ahogy arról lapunk is beszámolt, merényletet követtek el Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen. A Nyitrabányán tartott kihelyezett kormányülésen járt Fico, ahol a nyílt utcán több lövéssel lőtte meg őt egy 71 éves, lévai illetőségű költő, Juraj Cintula. Az elkövetőt azonnal elfogták, Ficót pedig a besztercebányai kórházba szállították,
ahol több órás műtétet hajtottak végre rajta.
A merénylő több éve tagja volt a Szlovák Írószövetségnek. Irodalmi munkássága mellett nemrégiben biztonsági őrként is dolgozott, a fegyver így kerülhetett hozzá. Volt, hogy egy erőszak elleni mozgalmat akart szervezni. „A világ tele van erőszakkal és fegyverekkel. Úgy tűnik, megőrültek az emberek” – mondta egy videóban nyolc éve.
Ezt is ajánljuk a témában
A szomszédok remek embernek tartották Juraj Cintulát – egyre több információ jön nyilvánosságra a valószínűtlen merénylőről.
Lapunk megkereste Hal Melindát a Fico-merénylettel kapcsolatban. A klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőkutatóját többek között arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a világban eluralkodott egyfajta hisztérikus politikai hangulat, pszichológus szemmel mi feltételezhető egy ilyen merénylet elkövetőjéről, illetve, hogy fel kell-e készülnünk a jövőben ehhez hasonló eseményekre.
Nyilvánvalóan egy radikalizációs folyamatról van szó”
– szögezi le a szakember – „Azt még egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy csoportos radikalizáció vagy egyéni terrorista akció volt-e. Azonban feltételezhető az eddig napvilágot látott információk alapján, hogy inkább egyéni pszichopatológiai folyamat áll a háttérben.”
A klinikai szakpszichológus lapunk kérésére kifejti: 13 százalékkal nagyobb azok körében a mentális zavar megjelenési aránya, akik egyedül radikalizálódnak vagy lépnek a terrorizmus útjára, azokhoz képest, akik csoportosan követnek el erőszakos cselekményeket.
„Az egyedül radikalizálódó emberek esetében sokkal nagyobb a személyiségzavarok vagy mentális problémák aránya, ami jó táptalaja annak, hogy egyfajta radikalizációs mechanizmus elinduljon az életükben, gondolataikban. Ilyen esetekben téveszmék, hangulati ingadozások lehetségesek, súlyosabb pszichotikus állapotokra nagyobb a rizikó” – magyarázza.
Hal Melinda leszögezi: egyértelmű, hogy általában azok radikalizálódnak – és ez esetben mindegy, hogy egyénileg vagy csoportosan követik el az adott bűncselekményt –, akik peremre szorultak.
Azok tartoznak a rizikócsoportba, akik számára a mindenkori politikai rendszer nem kínál alternatívát, s emiatt úgy érzik, az egyetlen megoldás az marad, ha likvidálják a politikai szereplőt.
„Ez általában nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem egy hosszabb folyamat része: általában dühös, elidegenedett, izolálódott személyekről van szó ezekben az esetekben, illetve – ahogy említettem is – ezeknek az embereknek a körében lényegesen nagyobb a személyiségzavarok előfordulásának aránya” – mondja lapunknak a szakember.
Hal Melinda szerint nem pusztán arról van szó, hogy a világban eluralkodott egyfajta hisztérikus politikai hangulat,
hanem az a társadalmi folyamat is közrejátszik, hogy egész egyszerűen hozzászoktunk az erőszakhoz.
„Itt nem csak arról van szó, hogy az embereknek elege lett az állandó politikai adok-kapokból, hanem arról is, hogy az erőszakkal kapcsolatos reprezentáció sokkal kevésbé érdekli az embereket. Hozzászoktunk ahhoz, hogy azt látjuk, hogy egy konfliktust úgy kell megoldani, hogy valamilyen erőszakos cselekményt hajt végre az ember” – fejti ki a szakpszichológus, hozzátéve, hogy ez természetesen nincs így, maga a feltételezés is irracionális. S mint mondja: a mentális zavarral küzdő személyeknél pedig ezek az irracionális gondolatok lényegesen gyakoribbak – akár egy alternatív valóságban is élhet az illető.
„Azt látjuk, hogy a lelki egészség állapota szorosan összefügg a radikalizációra való hajlammal. Azokban az esetekben, amikor a társadalmi és szociális tényezők rosszak, plusz rossz a mentális egészség – például túl magas a szorongás, ami elér egy olyan szintet, amit már nem lehet kontrollálni –, sokkal jelentősebben van jelen a terrorizmusra, radikalizálódásra való hajlam” – magyarázza Hal Melinda.
A klinikai szakpszichológus szerint muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy bizonyos mentális betegségek talaján elég erőteljesen jelennek meg az erőszakos tartalmak, és ha ezek nem csak gondolati szinten maradnak, hanem cselekvési szintre emelkednek, akkor tragikus történések következhetnek be. Akár olyanok is, mint a szlovák miniszterelnök elleni merénylet.
„Azt gondolom, az ilyen esetek csak egyre gyakoribbak lesznek, ha nem kezdünk el sürgősen foglalkozni a mentális egészség kérdésével.
Illetve, amennyiben nem kezdünk el foglalkozni a béke kérdésével minden területen” – szögezi le a szakember. Hozzáteszi: itt nem csupán a nemzetek közti békére utal, hanem az emberek lelkében is rendet kell tenni. Rávilágít: a fegyveres támadások egyre csak szaporodnak, két hete egy 12 éves késelt meg egy másik 12 évest, a bántalmazásos esetek száma az egekben van, és növekszik az erőszakos bűncselekmények száma is. De akár a fenyegetettség élményét is ide vehetjük, vagyis a lelki terrort.
„Ez ellen lépéseket kell tennünk, és a gyökereinél kell megfognunk a problémát. Az erről való világos kommunikáció mellett a szűrés és a megelőzés is nagyon fontos. Rendkívül lényeges, hogy kiemeljük, igenis van kontroll a kezünkben,
de azért, hogy ezek a borzalmas tendenciák megforduljanak, mindannyiunknak tennie kell!”
– szögezi le Hal Melinda.
Kiemeli: ez nem csak a politika, a kormányzat vagy a titkosszolgálatok feladata, hanem mindannyiunké. Oda kell figyelnünk egymásra. Észre kell vennünk a jelekből, hogy van-e olyan a környezetünkben, aki éppen csúszik bele egy téves eszmerendszerbe, és zéró toleranciát kell hirdetnünk mindenféle fenyegetés vagy erőszakra buzdítás ellen.
Hal Melinda a reintegrációs folyamat fontosságára is felhívja a figyelmet. Mint fogalmaz: annak, ha valaki elindult egy rossz irányba, de még nem következett be bűncselekmény, nem feltétlenül az a megoldása, hogy élete végéig bezárjuk, hanem létezik más út is – a mentális zavaroknak van kezelési protokollja.
„Amellett, hogy egy ilyen tettet semmi nem mentesít – tehát nyilvánvalóan mindenki meg fogja kapni a büntetését, aki ilyen dologba keveredik – a következő lépés most az lenne, hogy megpróbáljuk megelőzni azokat a helyzeteket, amikor egyáltalán kialakulhat a tegnapihoz hasonló eset” – húzza alá a szakember.
Ezt is ajánljuk a témában
Sajtóinformációk szerint a szlovák kormányfőt a gyomrán és a mellkasán érte találat.