A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Magyarország Európai Unióban eltöltött húsz évét értékelték hétfőn az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös konferenciájának résztevői.
Törcsi Péter, az Oeconomus kuratóriumi elnöke előzetesen elmondta, hogy megvizsgálva az adatokat, sokkal több pozitívum akad Magyarország EU-tagságából, mint amennyit mi magyarok érzünk most, vagy amire számítottunk. Példaként említette, hogy 2004 óta csatlakozott országokban a reálbérek megduplázódtak, miközben a szegénység a felére csökkent. Nem csupán fejlődött a régió, de hozzá is tett az unió fejlődéséhez.
Az elmúlt tíz év ugyanakkor nem volt egy sikersztori az unióban, nem számított senki például arra, hogy egy tagállam kilép. Nem ilyen Európai Uniót akartunk – fogalmazott Törcsi, aki ha nem is fordulatot, ám átrendeződést vár a június 9-i európai parlamenti választáson.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitó beszédében elmondta: ha az Európai Uniós helyzetét értékeljük, akkor érdemes a a közösség teljesítményét a globális gazdaság többi szereplőjéhez viszonyítanunk. A számok azt mutatják, hogy 2005-ben USA GDP-je 13 000 milliárd dollár volt, az Európai Unióé 12 000 milliárd, míg Kínáé mindössze 2300 milliárd. Azonban 2022-ben ez úgy alakult, hogy az USA 23 000 milliárdos GDP-vel számolhatott, az Unió 16 600, míg Kína 17 500 milliárdossal.
Tehát a globális versenyben Európa messze a legrosszabbul teljesít
– szögezte le a miniszter.
Emellett nem sikerült a migrációs kihívásra értelmes választ adni, nincs ma egységes vélemény, álláspont arról, hogy a közös határokat meg kellene védeni és csak a menekültstátusszal rendelkező migránsokat lehet beengedni.
Gulyás kitért arra is, hogy mennyire nem működnek az oroszokkal szembeni szankciók, amelyek sokkal jobban fájnak az Európai Uniónak. A kontinens az orosz-ukrán háború vesztese, függetlenül attól, hogy a harcokból ki kerül majd ki győztesen. A miniszter hangsúlyozta: Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennállt egységet szétverje, bizonyos államokat pedig indokolatlanul szankcionáljon.
Rátérve hazánk uniós éveire, elmondta: 2004 és 2010 között mi teljesítettünk a legrosszabban a régióban a növekedést tekintve. „Éllovasból sereghajtók lettünk. Azóta viszont ezt megfordítottuk és a növekedés ebben a régióban a legmagasabb. Közel vagyunk ahhoz, hogy elérjük az uniós életszínvonal nyolcvan százalékét.”
Gulyás szerint az év második felében esedékes uniós elnökségnek nincs komolyabb jelentősége, gyakorlatilag
mi teszünk szívességet az Uniónak, hogy egy olyan ország tölti be fél évig ezt a szerepet, ahol a normalitás az irányadó.”
Gulyás kifejette: elmúlt öt év a legsikertelenebb volt az Európai Unió történetében. Ma a jognak semmilyen jelentősége nincs a közösségben, az intézmények pusztán akkor hivatkoznak rájuk, amikor szükségük van rá. Nyers hatalmi küzdelme folyik – mondta Gulyás, aki nem javasolja senkinek, hogy június 9-én, hogy újraválassza a magyar érdekek ellen dolgozó uniós képviselőket.
„Ha valaki igent mond a békére, de nemet az őrült genderpolitikára és a migrációra, az a kormánypártokra szavaz.”
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős tárcavezető felidézte, hogy érzelmi szempontból egy nemzeti konszenzus jött létre a csatlakozásról.
Kívülről mindenki azt gondolja, hogy az Európai Unió a szabadság és a jólét földje, addig, amíg be nem lép.
„De az érzelmi és identitásbeli érvek mellett nyilván stratégiai, gazdasági és védelmi érvek is szerepet játszottak.” Bóka szerint az európai demokrácia az európai integráció egy meghatározó mítosza, abból indul ki, hogy létrejön egy egy európai démosz, amely majd meghozza a jövőbeni döntéseket.
De európai démosz nem létezik, a döntéseket nemzeti politikai közösségekben kell meghozni – szögezte le.
Bóka is kudarcnak nevezte az 2019-es választás óta eltel öt évet. A nagy kérdés szerinte az, hogy a rossz döntések azért születtek, mert egy jó struktúrában is előfordulhatnak ilyenek, vagy maga a struktúra rossz, és így kódolva van benne a rossz döntés.
A miniszer az egyik legnagyobb problémának nevezte, hogy
a politikai irányítást az uniós intézmények átvették a tagállamoktól.
Ebből két probléma következik: az intézmények politikai intézményeknek tekintik magukat, így az Európai Bizottság is. Ez azt jelenti, hogy politikai testületként működnek és ilyen célokat is fogalmaznak meg. Önálló politikai agendája van, ezért minden erőforrást ezeknek rendel alá, akár a tagállamokkal szemben is.
Tehát sz európai intézmények szempontjából volt sikeres az elmúlt öt év, nem az Unió szempontjából – mondta Bóka.