„Másfél nap sem volt elég, hogy feldolgozzam” – interjút adott az új magyar űrhajós
Kapu Tibor már egyetemistaként is komolyan érdeklődött a rakétatechnológiák iránt.
Olyan protokollt tudtak kidolgozni a hazai szakemberek, amelyben vannak sajátos magyar hozzáadott nóvumok.
Nyitókép: kormany.hu
Mint ismert: Kapu Tibor és Cserényi Gyula lettek a HUNOR program magyar űrhajósai. A hír kapcsán Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt az ATV Egyenes beszéd vendége, aki Rónai Egonnak elárulta, nagyon nagy dolog, ha egy programban van tartalékos űrhajós is, hiszen – mint fogalmaz – ez nem mindig adatik meg, van olyan, amikor valaki úgy kerül bele egy programba, hogy nincs helyette másik, és az egy még nehezebb helyzet.
„Már önmagában az is nagy lehetőség, hogy Magyarországon van tartalék űrhajós is” – hangsúlyozta.
Ráadásul távlati tervekben gondolkodunk, hogy ne egyszeri, és megint ötven évig aztán meg nem ismételt dolog legyen ez,
hanem abban a vérkeringésben legyen egy lépés, amiben most már a világ nemzetei egyre inkább benne vannak” – tette hozzá.
Mint mondta: kifejezetten szeretnék, hogy azok a tehetségek, akiket ebben a programban megtaláltak, a közeljövőben mind kipróbálhassák magukat. Ferencz Orsolya kifejtette: több mint ötven szempont szerint folyamatosan szakemberek és team-ek figyelték a jelöltek minden mozdulatát:
pszichológiailag, fizikailag, kommunikációs képességekben, szakmai szempontok alapján vizsgálták őket, illetve a személyiségjegyeket és a problémamegoldó képességet is pontozták.
A miniszteri biztos azt is elárulta, hogy a fizikai és erőnléti képzéseken Gyurta Dániel is felügyelte az űrhajós-jelölteket.
Rónai Egon kérdésére, hogy honnan vannak megfelelő szakembereink, például űrosrvosaink, Ferencz Orsolya elmondta, hogy most áll munkába az első minősített magyar űrorvos, Nagy Klaudia Vivien doktornő személyében, aki az Európai Űrügynökség (ESA) által szerez képesítést.
„A kutató-űrhajósok most kitelepülnek majd az Egyesült Államokba, megy velük a magyar team is” – jegyezte meg a miniszeri biztos, majd arra is kitért, hogy az űrutazás – hasonlóan a repülés történetéhez – kommercializálódik, és egyre több kisebb cég számára is elérhető lesz.
Ferencz Orsolya leszögezte: Magyarország képes lenne felkészíteni külföldi kutatókat is űrutazásra. „Büszkén mondatom, hogy egy olyan protokollt tudtak kidolgozni a magyar szakemberek, amelyben vannak sajátos magyar hozzáadott nóvumok, értékek:
ilyenek például bizonyos szűrővizsgálatok, amelyeket a Semmelweis Egyetem szakemberei javasoltak”
– fogalmazott.
A miniszteri biztos aláhúzta: „A NASA fogja kimondani a végső szót, hogy mikor tudunk indulni.” Mint fogalmaz: Ez függ a nemzetközi űrállomás menetrendjétől, és az esetleges csúszásoktól is, amik boríthatnak mindent.
De, mint mondja,
a szerződési keretek szerint még az is elképzelhető, hogy Kapu Tibor még idén repülhet”.
Ezt is ajánljuk a témában
Kapu Tibor már egyetemistaként is komolyan érdeklődött a rakétatechnológiák iránt.