Sajtótájékoztatón ismertette az Ax-4 legénysége küldetésük legmeghatóbb és legmeghatározóbb pillanatait.
Közösen írtak történelmet Magyarország, Lengyelország, India és az Egyesült Államok űrhajósai az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés során, amelyen a csapat a tudományos eredmények elérése mellett páratlan élményekre tett szert, és tagjai között életre szóló kötelékek jöttek létre. A Nemzetközi Űrállomáson végzett munkájukról, élményeikről és országuk iránti büszkeségükről az Axiom pénteki online sajtótájékoztatón számoltak be.
Az Axiom Mission 4 négytagú nemzetközi legénysége – Peggy Whitson (65) amerikai parancsnok, Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista, valamint Kapu Tibor (34) magyar küldetésspecialista – egy sajtóeseményen idézte fel a történelmi jelentőségű űrrepülés tapasztalatait. A több mint húsznapos küldetés során a Nemzetközi Űrállomáson nemcsak tudományos munkát végeztek, hanem példát mutattak a nemzetközi együttműködésre.
Peggy Whitson, az Axiom Space tapasztalt űrhajósa, aki ötödször járt az űrben, elmondta, hogy számára nemcsak a küldetés sikere volt fontos, hanem az is, hogy a csapat tagjai között életre szóló kötelékek alakuljanak ki. „Olyan csapatot szerettem volna, amely nemcsak hatékonyan dolgozik együtt, hanem örökre összekapcsolódik” – fogalmazott. A küldetés során többek között sejtreparációval, növénytermesztéssel, a mikrogravitáció agyműködésre gyakorolt hatásával, valamint az inzulinfüggő cukorbetegek űrutazási lehetőségeivel foglalkoztak.
Shubhanshu Shukla, az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) űrhajósa számára a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor a lebegő indiai zászló előtt beszélhetett hazája miniszterelnökével az űrből.
Ezúttal nemcsak az volt a célunk, hogy űrutazók legyünk, hanem hogy aktív részesei és irányítói legyünk a jövő űrkutatásának”
– mondta, hozzátéve: a legnagyobb siker az volt, hogy indiai gyerekek ezrei kezdtek érdeklődni az űrhajózás és az űrhajóssá válás iránt.
Sławosz Uznański-Wiśniewski, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatási Hivatal közös küldetésspecialistája számadatokat osztott meg:
288 Föld körüli keringés, több mint 100 órányi kutatómunka és 127 százalékos küldetéssiker.
A legmeghatóbb pillanat számára az volt, amikor először látta meg Lengyelországot az ISS kupolájából. „Akkor éreztem magam igazán tudósnak, mérnöknek, és legfőképpen embernek” – fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lesz a Külgazdasági és Külügyminisztérium Hunor – Magyar űrhajós programjának jövője? Milyen lehetőségeket tartogatnak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végzett kísérletek? Szakértők segítségével jártunk utána.
Kapu Tibor, a HUNOR (Hungarian to Orbit) program első magyar űrhajósa humorral és közvetlenséggel mesélt az űrállomáson töltött hétköznapokról. Elmondta, hogy Magyarország 25 kísérlettel járult hozzá a küldetéshez, és hozzátette:
most már hivatalos, hogy a magyar paprika az űrben is a legjobb”.
Kiemelte, hogy a küldetés célja nemcsak a tudomány előmozdítása, hanem a jövő generációjának inspirálása is volt.
A négy űrhajós egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a küldetés nemcsak technikai értelemben volt sikeres, hanem emberi, nemzeti és nemzetközi szinten is összekötött életutakat, és emellett reményt és célt adhat a jövő nemzedékeinek.
Az Axiom a küldetésről egy összefoglaló videót is megosztott az oldalán, melyet alább tekinthet meg:
(MTI)
Nyitókép: Kapu Tibor Facebook-oldala
Örkény István csendesen zokogna egy sarokban, ha megélte volna napjainkat.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
Megfogta az Isten lábát a kutatóűrhajós: személyesen a Csillag születik zsűritagja látta el tanácsokkal!
Ezzel egy „elitcsapathoz” csatlakoznak, a lengyel pilóták már gyakorlatoznak is a gépeken.
Az ANO elnöke megszüntette politikusi és üzletemberi szerepének összeférhetetlenségét.
Eközben a Nyugat Modi békeközvetítésében reménykedik.
