A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén.
A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.
A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd – olvasható a cégcsoport közleményében.
A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el,
az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4 ezer négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak – sorolták.
A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez.
A beruházás mintegy 100 új munkahelyet teremt majd.
Ezt is ajánljuk a témában
Mely területek lehetnek a magyarok kitörési pontjai az űrkutatásban? Miért nagy durranás, hogy Farkas Bertalan után néhány éven belül újra magyar lehet az űrben? Rosanna Hoffmannt, az ENSZ Világűrügyi Hivatal (UNOOSA) munkatársát a nemzetközi és a nemzeti űrjog útvesztőiről, illetve az űrversenyről kérdeztük az NKE által rendezett Ludovika Fesztiválon. Interjúnk.
Idézték Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert is, aki a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség
nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben.
Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek – hangzott el.
Nagy hozzátette, „ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén
a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet”
– derült ki a kommünikéből.
Ezt is ajánljuk a témában
Az utolsó fázisaihoz érkezett a HUNOR-program kiválasztási folyamata, így rövidesen kiderül, hogy több évtized után ki csatlakozik magyar asztronautaként az Nemzetközi Űrállomás legénységéhez. Mindemellett Ferenczi Orsolya űrkutatásért felelős biztos arról is beszélt a Mandinernek, hogy egyre több ország igyekszik a Hold felé. Valamint arra is kitért, hogy az űrkutatás eredményei még a háborúban is jelen vannak.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Az egyiptomi csatár a téma a BL-rangadó helyett.
A tét nem kevesebb, mint 165 milliárd euró.
