A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén.
A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.
A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd – olvasható a cégcsoport közleményében.
A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el,
az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4 ezer négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak – sorolták.
A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez.
A beruházás mintegy 100 új munkahelyet teremt majd.
Ezt is ajánljuk a témában
Mely területek lehetnek a magyarok kitörési pontjai az űrkutatásban? Miért nagy durranás, hogy Farkas Bertalan után néhány éven belül újra magyar lehet az űrben? Rosanna Hoffmannt, az ENSZ Világűrügyi Hivatal (UNOOSA) munkatársát a nemzetközi és a nemzeti űrjog útvesztőiről, illetve az űrversenyről kérdeztük az NKE által rendezett Ludovika Fesztiválon. Interjúnk.
Idézték Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert is, aki a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség
nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben.
Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek – hangzott el.
Nagy hozzátette, „ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén
a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet”
– derült ki a kommünikéből.
Ezt is ajánljuk a témában
Az utolsó fázisaihoz érkezett a HUNOR-program kiválasztási folyamata, így rövidesen kiderül, hogy több évtized után ki csatlakozik magyar asztronautaként az Nemzetközi Űrállomás legénységéhez. Mindemellett Ferenczi Orsolya űrkutatásért felelős biztos arról is beszélt a Mandinernek, hogy egyre több ország igyekszik a Hold felé. Valamint arra is kitért, hogy az űrkutatás eredményei még a háborúban is jelen vannak.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
„Amit vállaltunk, azt teljesítettük” – szögezte le a miniszterelnök.
Nem, nem vicc.
„Ügyfelem vissza szeretne térni Magyarországra, hiszen itt van a családja és itt építette ki az egzisztenciáját” – mondta Sz. Alekszandrov ügyvédje.
