Támogatni kell az európai ipart, nem büntetni!
(Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád)
A szerző a MOL elnök-vezérigazgatója
Megint mindenki az üzemanyagárról beszél. Úgy figyeljük a benzinkutak árait, mintha augurok lennénk, és madárjósolnunk kellene a gazdaság állapotát. A múltkor is kérdezték, hogy mikor lesz már végre olcsó a benzin. Hát úgy tizenöt év múlva – válaszoltuk, nem kis megrökönyödést kiváltva.
Ugyanis akkorra már lecsökken a kereslete.
Az egykori szaúdi miniszter bonmot-ja jutott eszembe: a kőkorszak sem akkor ért véget, amikor elfogyott a kő; a benzinnek is majd a technológiai fordulat és a kereslet-kínálat alakulása vet véget. De arra azért még várni kell, a közlekedés zöldátmenete nem olyan, amilyennek elterveztük. Nem karikacsapás lesz, hanem lassan járj, s tovább érsz.
Az erőltetett, kampányszerű, azonnali eredménnyel hitegető változásnál sokkal jobban hiszek az okos átmenetben,
ahol a jogos igény (tegyünk valamit a klímaváltozás ellen), a jó politika (csökkentsük a károsanyag-kibocsátást) és a racionalitás (legyenek piacképes technológiai megoldások) egymás mellett dolgoznak: egy mindenkiért és mindenki egyért.
Persze ezen az egyensúlyon azért még dolgozni kell egy kicsit itthon és Brüsszelben is.
Az EU ambiciózus klímacélokat tűzött ki a közlekedés területén is. 2035-től nem lehet értékesíteni új hagyományos hajtású gépkocsikat. Vannak, akik maximálisan meg akarnak felelni ennek: március végén gördült le a Volvo torslandai gyárának szalagjáról az utolsó dízelmotoros XC90-es kocsi.
A svéd vállalat egy negyvenöt éves dízelsztorit zár le.
A márványkék színű utolsó SUV nem is a piacnak készült, hanem a gyár göteborgi múzeumában lesz kiállítva – egy távoli emlék a fosszilis korból. Keresve se találni olyan példát, ami jobban lefestené a kontinensünk feletti sötét felhőket: az európai ipar egyik ikonja múzeumi kiállítási tárgyat gyárt.
Múzeumi belépőjegyet vegyenek a kínai turisták, ne pedig európai autót!
Pedig nem az önfeladás az egyetlen út.
A Toyota például „a dízel nem halott” címszóval hibridmotorgyártási programba fogott: a szokásos benzines helyett a patás ördög dízelmotort kombinálja az elektromossal. És a piac reszponzív: Ausztráliában már felfutóban van a kihalásra ítélt Hilux típus dízelmotoros hibrid változata. A Mercedes-Benz, a Range Rover és a Peugeot gyáraiból is elkezdtek kijönni új típusú motorok, megdobva az eladásokat. Németországban az újautó-regisztrációk 8, Ausztriában 6, Olaszországban 4 százalékát és még Csehországban is 2 százalék körüli részarányt tesznek ki a dízelmotoros hibridek.
Ez csak erősíti a trendet, hogy eljött a hibridek forradalma, ők veszik át a hagyományos hajtású gépkocsik helyét.
Európában az új autók 30-35 százaléka hibrid – Magyarországon is már 30 százalékuk –, és tavaly február óta duplázódtak a számok. Az állami támogatások visszavonása miatt pedig az elektromos járművek eladása kullog. Sokáig a villanyautók gyors eljövetelében hittünk, de az áttörés még várat magára, ami nem csoda, hiszen drágák, még nincs jól kiépített töltési infrastruktúra, és a 350 kilométeres átlagos hatótávolság is inkább ellenérv.
Mit lehet ebből leszűrni itthon, ahol még mindig a „nem lesz gázáremelés” és „a hatósági ár a gyógyszer mindenre” révületében élünk?
Nem szabad a csodát várni. Varázsütésre csak a mesékben oldódnak meg a dolgok.
A zöldítés a közlekedésben is átmenetes lesz. A hagyományos motorok – átalakulva – 2050-ig még biztos velünk maradnak. Együtt él majd sok megoldás, az elektromos, a hagyományos, a hidrogénhajtás és ki tudja még micsoda – mert ellentétben a hittel, itt nem egy megváltó van. A zöld rendszám nem vált meg minket a klímaváltozás bűnétől. És ne dőljünk hátra se azzal, hogy a földet majd megmenti más. Tenni kell a zöldközlekedésért, de úgy, hogy minden vasat a tűzben tartunk. Ezt a leckét az európai politikának is meg kell tanulnia. A dal ugyanaz marad:
támogatni kell az európai ipart, nem büntetni.
Közösen az iparral kell kitalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel életben lehet tartani az európai ipart, csökkenteni lehet a kibocsátást és olyan termékeket lehet gyártani, amikre a fogyasztók is vágynak. Akkor lesz meg a zöldátmenet, ha ez az egyensúly fennmarad.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A holtankoljak.hu adatai szerint a 95-ös benzin jelenlegi átlagára 592 forint/liter, a gázolajé 614 forint/liter, így mindkét üzemanyagfajta átlagára a védett ár alá esett.
„A Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk.”
Egyelőre nem indokolt a védett üzemanyagár kivezetése, hetek múlva lehet csak az.
A mostani megállapodás aláírása utáni következő feladat a MOL-csoport és a Gazprom Neft közötti, a NIS 56,15 százaléknyi tulajdonrészéről szóló adásvételi szerződés véglegesítése.
„Ez egy rövid időszak, és remélem, hogy az orosz fél elfogadja ezt a megállapodást” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök.
Új pénzügyi lépésre készül a Mol, már megkezdődtek az előkészületek.
Az állásfoglalás egyelőre nem képezi a hivatalos Etikai Kódex részét.
A Nemzeti Sport megírta, Kálnoki-Kiss Attila, sportért felelős államtitkár egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Szántó Dávid helyettes államtitkárként csatlakozik a csapatához.
