Belgium
ÉLŐ
Szlovákia

70 éve volt a Pajtás gőzhajó tragédiája a Balatonon

2024. május 30. 15:02

Így akarta eltussolni az akkori hatalom a tragédiát.

2024. május 30. 15:02
null

Nyitókép: Fortepan/ Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Kereken hetven éve, azaz 1954. május 30-án vasárnap 10.15-kor indult el a Pajtás gőzhajó menetrend szerint Siófokról Balatonfüred érintésével Tihanyba. A Siófok és Balatonfüred közötti úton semmi különös nem történt. A füredi kikötés után a hajó 11.30-kor indult el Tihanyba fedélzetén 176 utassal és 6 főnyi személyzettel. 

Az utasok közül sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással.

Amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, hogy szemügyre vegye a vitorlásrajtot, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek ezért a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent.

A kapitány próbálta menteni a menthetetlent

A kapitány, Heisz Pál, a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, s mikor a tömeg megint a hajó bal oldalára futott, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett. 

A hullámsírban 22 utas és a fűtő lelte halálát (a legfiatalabb áldozat hétéves, a legidősebb 68 éves volt), 

a még nagyobb katasztrófát a fűtő, Vámos Gyula akadályozta meg, mert még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel. A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára vagy a tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek.

Minden valószínűség szerint a legtöbb embert, szám szerint 20-at, egy, a vitorlásversenyen részt vevő, Szabady Tibor mentett ki, aki beúszott a felborult és süllyedő hajó utasterébe és egyesével húzta ki az úszni nem tudó embereket a vízzel elárasztott kajütön keresztül. Szabady korábban felderítő és vadászpilóta volt a második világháborúban, öttusázó múltja révén igen jó úszónak számított.

Az áldozatok emlékműve ma a balatonfüredi Tagore sétányon áll.

Raffay Béla alkotását 1999-ben leplezték le.

Forrás: Hajók anno

A Múlt-kor történelmi magazin egyik cikkében így meséli el a hajó történetét: a csavargőzös 1918-ban épült a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyárban. Sokáig a Duna két partja között szállította az utasokat, a II. világháborúban, a Markó utca magasságában azonban aknára futott, és elsüllyedt. 

Egy évvel később kiemelték és újra forgalomba állították, majd 1950-ben a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába adták. Erre azért volt szükség, 

mert a II. világháború végén a visszavonuló németek a balatoni hajókat felrobbantották, s az ötvenes évek elején a tóhoz üdülni érkező tömegeket nem volt mivel szállítani.

A Sió-csatornán felúsztatott gőzöst két társával együtt a BHV siófoki műhelyében alakították át, ekkor kapta a Pajtás nevet. A tetőt hat méterrel meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, befogadóképességét 150-ről 200 fősre növelték.

Nem tartották be a műszaki előírásokat

Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra a Jókai csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent. A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát sem végeztek.

A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a szabotázsvádak időszakában nem foglalkoztak.

Forrás: Hajók anno

A közvélemény csak évtizedekkel később értesülhetett

A tragédia után helyszínre érkező államvédelmisek azonban nem a mentéssel foglalkoztak. 

A mólót lezárták, még a rendőröket sem engedték oda, a közlekedési miniszter is csak nehezen jutott be. A turisták fényképezőgépeiből kihúzkodták a filmet, 

a szemtanúkat megfenyegették, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit láttak, még a helyi telefonközpontot is ellenőrzésük alá vonták” 

– írja a Múlt-kor.

A politikai vezetés csak arra ügyelt, hogy a világ ne szerezzen tudomást a szerencsétlenségről. A balesetről csak egyetlen szűkszavú közlemény jelent meg a Szabad Nép című pártlapban, azonban ez is csupán csak 12 halottról számolt be. Ezt követően Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el.

A kapitány megúszta a halálbüntetést

A végzetes baleset után azonnal letartóztatták Heisz Pált, a Pajtás kapitányát, nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban. 

A vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy nem volt túlterhelve a jármű, így elkerülte a halálbüntetést. 

Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt.

A korabeli rendszer viszonyulásának oka a katasztrófához abban a dilettáns szemléletben keresendő, hogy a szocializmus világa teljesen hibátlan, következésképp egy szocialista rendszerben nincsenek még csak balesetek sem.

A Pajtást a tragédia után kiemelték a vízből, 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, és nevét Siófokra változtatták. 1959-ben lehajózták a Dunára, ott Dömsöd néven szolgált tovább, a forgalomból 1987-ben vonták ki. 

Így néz ki most az egykori Pajtás:

A motorjachttá alakított, egykori Pajtás gőzhajó Pilismaróton, 2019-ben (Forrás: Wikipédia)

* Cikkünk megírásához a Múlt-kor, a Wikipédia és a Hajók anno oldal információit használtunk.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko-jobbos
2024. május 30. 20:39
Nem az a baj, hogy vannak hülyék, mert azok vannak. A baj az, hogy SEMMILYEN kritika nem lehetett. Olyan légkör uralkodott, hogy mindenki inkább kussolt, és imádkozott, hogy ne legyen baj. Egy ismerősöm mozdonyvezető volt akkoriban, és olyan fos állapotban voltak a sínek, hogy néha kisiklott a mozdony. Mesélte, hogy volt náluk gerenda, és azzal próbálták visszatrükközni a vonatot a sínre. Mert ha szólnak a központnak, akkor mindjárt jött volna az ÁVÓ a szabotázsért felelősöket keresni. Ilyen légkörben senki sem mer szólni semmiért. Gondolom a tervezéskor okos mérnökök szóltak, hogy ebből baj lesz, de lehurrogták őket, hogy akadályozni akarják a kommunizmus kiépülését. Az meg tudjuk, mivel jár... Bolond lyukból bolond szél fúj.
Swansea2688
2024. május 30. 18:02
"A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot" A hullámállóság VÉGETT növelték meg; a hullámállóság a cél volt, nem az ok!
letsgobrandon-2
2024. május 30. 16:17
komcsi Jóemberkedés mint a méhlegelők, tűcsere... aztá meg ez van
letsgobrandon-2
2024. május 30. 15:42
Örök hála Rosenfeld Mátyásnak a libsik apukájának ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!