A kapitány, Heisz Pál, a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, s mikor a tömeg megint a hajó bal oldalára futott, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett.
A hullámsírban 22 utas és a fűtő lelte halálát (a legfiatalabb áldozat hétéves, a legidősebb 68 éves volt),
a még nagyobb katasztrófát a fűtő, Vámos Gyula akadályozta meg, mert még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel. A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára vagy a tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek.
Minden valószínűség szerint a legtöbb embert, szám szerint 20-at, egy, a vitorlásversenyen részt vevő, Szabady Tibor mentett ki, aki beúszott a felborult és süllyedő hajó utasterébe és egyesével húzta ki az úszni nem tudó embereket a vízzel elárasztott kajütön keresztül. Szabady korábban felderítő és vadászpilóta volt a második világháborúban, öttusázó múltja révén igen jó úszónak számított.
Az áldozatok emlékműve ma a balatonfüredi Tagore sétányon áll.