A vállalatoknak aggasztó lehet, de az államnak geopolitikai érdeke a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása, akár a magántulajdon korlátozásával is, amely a nyugati országokban évtizedek óta bevett piacvédelmi gyakorlat – mondta a Mandiner megkeresésére az MKIK elnöke.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A magyar piac és a gazdaság védelme érdekében változhat a versenytörvény, ha az Országgyűlés megszavazza az igazságügyi tárgyú törvénymódosító csomagot. A javaslat szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új hatásköröket kaphat.
A legfontosabb változás a versenytörvényt érinti: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi törvény egészülne ki egy új ponttal, az alapvető jelentőségű vállalkozások kategóriával. A törvényjavaslat szerint azokat a vállalkozásokat minősíthetné alapvető jelentőségűnek a GVH, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek, piacokon átívelően kiemelkedő jelentőségűek.
Az alapvető jelentőségű vállalkozást – ha nem tudja ellátni alapvető működését, vagy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek – az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében kötelezheti a versenyhivatal olyan lépésekre, amelyek részben vagy egészben korlátozhatják a tulajdonhoz való jogot.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Mandiner megkeresésére jelezte,
régóta napirenden van, hogy az állam a piac szabályozottabb működése és a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében meghozhasson olyan intézkedéseket is, amelyek adott esetben a magántulajdon korlátozásával is járhatnak.
Ez összhangban van a nemzetközi és az uniós gyakorlattal is, számos nyugati országban évtizedek óta, Amerikában több mint egy évszázada megvan erre az államnak a lehetősége.
A kamara elnöke kérdésünkre példaként említette például azt a kötelezettséget, hogy az adott vállalat irányításában az állam kijelölhesse a tisztségviselőjét, vagy előírhassa egy adott vállalat feldarabolását, hogy meggátolja a túlzott piaci erőfölény kialakulását. Az Európai Unióban jelenleg is a nagy monopóliumok kialakulásának megakadályozását célozzák például a készülő digitális törvények.
Parragh László szerint egyik fél igazsága sem kérdőjelezhető meg, így megérti, hogy a vállalkozásoknak ez egy aggasztó lépés, ugyanakkor a magyar piac és a gazdaság védelme érdekében időszerű a szabályozás, amely a nyugat-európai országok mindegyikében régóta létezik, ám nálunk nem alakult ki. Az elnök hozzátette:
a jelenleg hatályos versenytörvény nem ad lehetőséget ezekre a „trösztellenes” lépésekre, a módosítással ugyanakkor már lesz lehetősége fellépni az államnak a piaci versenyt súlyosan torzító magatartással szemben. A jelenlegi geopolitikai helyzetben nemzetbiztonsági érdek, hogy a magántőke érdekei összhangban legyenek az állam érdekeivel.
A GVH szerdai közleményében kiemelte: a törvénytervezetben – számos egyéb a GVH hatáskörét, illetve feladatellátását – hatékonyabbá tévő módosítás mellett, szerepel az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés. A GVH tervezett új hatásköre német mintán alapul. A német versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen – GWB) 19a. szakasza alapján a német versenyhatóság jogosult kijelölni olyan vállalkozásokat, amelyek piacokon átívelő kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek.
Azt, hogy a kijelölés során milyen szempontokat kell figyelembe vennie a hatóságnak, a német versenytörvényben is egy példálózó felsorolás határozza meg. A kijelölt vállalkozás számára kiszabható kötelezettségek is nagymértékben megegyeznek.
Az előírható kötelezettségek indoka, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás mindennapi működését hátrányosan érintő belső vagy külső ok következtében olyan piaci helyzet állhat elő – például az ellátásbiztonság veszélyeztetettsége –, amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a hatóság részéről.
A versenyvédelem érdekében a hatóságnak ilyen esetben ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések a mindennapi tevékenységet hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárításán keresztül a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák.
A GVH közleménye idézi Rigó Csaba Balázs elnököt, aki kiemelte: „A versenytörvény módosítására irányuló törvényjavaslatban a jogalkotó messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelme érdekében. Az új hatáskör vonatkozásában is maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható.”
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Feljelentésekkel akarják elhallgattatni azokat, akik beszámoltak Magyar Péterék adóemelési terveiről.
A Liga jobboldali párt főtitkárhelyettese hordozható betlehemmel válaszolt.
