Parragh László a Mandinernek: Nemzetbiztonsági szempont, hogy a magántőke érdekei összhangban legyenek az állam érdekeivel

2024. április 03. 21:04

A vállalatoknak aggasztó lehet, de az államnak geopolitikai érdeke a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása, akár a magántulajdon korlátozásával is, amely a nyugati országokban évtizedek óta bevett piacvédelmi gyakorlat – mondta a Mandiner megkeresésére az MKIK elnöke.

2024. április 03. 21:04

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A magyar piac és a gazdaság védelme érdekében változhat a versenytörvény, ha az Országgyűlés megszavazza az igazságügyi tárgyú törvénymódosító csomagot. A javaslat szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új hatásköröket kaphat. 

A legfontosabb változás a versenytörvényt érinti: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi törvény egészülne ki egy új ponttal, az alapvető jelentőségű vállalkozások kategóriával. A törvényjavaslat szerint azokat a vállalkozásokat minősíthetné alapvető jelentőségűnek a GVH, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek, piacokon átívelően kiemelkedő jelentőségűek.

Az alapvető jelentőségű vállalkozást – ha nem tudja ellátni alapvető működését, vagy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek – az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében kötelezheti a versenyhivatal olyan lépésekre, amelyek részben vagy egészben korlátozhatják a tulajdonhoz való jogot.

Védelem a túlzott vállalati erőfölénnyel szemben

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Mandiner megkeresésére jelezte, 

régóta napirenden van, hogy az állam a piac szabályozottabb működése és a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében meghozhasson olyan intézkedéseket is, amelyek adott esetben a magántulajdon korlátozásával is járhatnak. 

Ez összhangban van a nemzetközi és az uniós gyakorlattal is, számos nyugati országban évtizedek óta, Amerikában több mint egy évszázada megvan erre az államnak a lehetősége.

A kamara elnöke kérdésünkre példaként említette például azt a kötelezettséget, hogy az adott vállalat irányításában az állam kijelölhesse a tisztségviselőjét, vagy előírhassa egy adott vállalat feldarabolását, hogy meggátolja a túlzott piaci erőfölény kialakulását. Az Európai Unióban jelenleg is a nagy monopóliumok kialakulásának megakadályozását célozzák például a készülő digitális törvények.

Parragh László szerint egyik fél igazsága sem kérdőjelezhető meg, így megérti, hogy a vállalkozásoknak ez egy aggasztó lépés, ugyanakkor a magyar piac és a gazdaság védelme érdekében időszerű a szabályozás, amely a nyugat-európai országok mindegyikében régóta létezik, ám nálunk nem alakult ki. Az elnök hozzátette: 

a jelenleg hatályos versenytörvény nem ad lehetőséget ezekre a „trösztellenes” lépésekre, a módosítással ugyanakkor már lesz lehetősége fellépni az államnak a piaci versenyt súlyosan torzító magatartással szemben. A jelenlegi geopolitikai helyzetben nemzetbiztonsági érdek, hogy a magántőke érdekei összhangban legyenek az állam érdekeivel.

A német gyakorlatot követi Magyarország

A GVH szerdai közleményében kiemelte: a törvénytervezetben – számos egyéb a GVH hatáskörét, illetve feladatellátását – hatékonyabbá tévő módosítás mellett, szerepel az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés. A GVH tervezett új hatásköre német mintán alapul. A német versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen – GWB) 19a. szakasza alapján a német versenyhatóság jogosult kijelölni olyan vállalkozásokat, amelyek piacokon átívelő kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek.

Azt, hogy a kijelölés során milyen szempontokat kell figyelembe vennie a hatóságnak, a német versenytörvényben is egy példálózó felsorolás határozza meg. A kijelölt vállalkozás számára kiszabható kötelezettségek is nagymértékben megegyeznek.

Az előírható kötelezettségek indoka, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás mindennapi működését hátrányosan érintő belső vagy külső ok következtében olyan piaci helyzet állhat elő – például az ellátásbiztonság veszélyeztetettsége –, amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a hatóság részéről.

A versenyvédelem érdekében a hatóságnak ilyen esetben ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések a mindennapi tevékenységet hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárításán keresztül a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák.

A GVH közleménye idézi Rigó Csaba Balázs elnököt, aki kiemelte: „A versenytörvény módosítására irányuló törvényjavaslatban a jogalkotó messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelme érdekében. Az új hatáskör vonatkozásában is maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható.”

 

Összesen 129 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Puby14
2024. április 04. 10:56
Ez mind szép, de ha így igaz, akkor miért van az embernek állandóan az az érzése, hogy nálunk leginkább a magántőke érdekei mozgatják az állam érdekeit? Tisztelettel megjegyezném, hogy vannak polgárok az országban, nem inkább azoknak az érdekei mentén kellene meghatározni a magántőke lehetőségeit?? Mert ha a magántőke érdekei mentén alakulnak ki a szabályok ( mint most...) akkor a magántőke lassan de biztosan felfal mindent.
zsaketti
2024. április 04. 10:50
Parrag, te ostoba impotens nyalonc!
JohnDoe1984
2024. április 04. 10:21 Szerkesztve
Sajnos a magyar gazdaság eddig sem a piac miatt szenvedett elsősorban. A kormány vízió nélküli mekkmesterkedése, bizonyos kormányhoz közeli szereplők állami "feltőkésítése", a piaci folyamatokba való súlyos és sokszor indokolatlan, versenytorzító állami beavatkozás illetve a covid idején annak hiánya, amelynek következményeit nyögi a gazdaság, a magyar fogyasztó, az államháztartás, a forint árfolyama, stb. Lenne helye és értelme ezeknek a jogosítványoknak a magyar jogban, viszont a mára kialakított intézményi környezet nem teszi lehetővé azt, hogy a magyar választók számára megfelelően felügyelni és használni lehessen azt. Kormányprogram nélkül az egyszerű választónak fogalma sincsen arról, hogy mi fog történni a közép és távoli jövőben. Nem lehet biztonságosan tervezni, nem lehet bízni abban, az általunk fizetett intézmények és azok vezetői a népet és nem a hatalmat fogja-e szolgálni egy-egy kérdésben. A túlzott állami kontroll nem jobboldali, hanem kommunista érték...
Kovács Ubul
2024. április 04. 07:15
Jaa, hogy ezért kellett kinevelni a Lölö & Szijj & Tborz & Balásy -féle pártállami "magántőkét".
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!