Mint kiemelik: „fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás)”. „Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat” – teszik hozzá.
Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?
A tanulmány szerint „az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban.
A tesztidőszakok eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a produktivitás nem csökkent a munkavállalók körében, miközben kevésbé voltak stresszesek és javult a munka-magánélet egyensúlya”
– mutat rá az elemzés.