Nem túl meggyőzőek az eddigi tapasztalatok a négynapos munkahétről

Nyitókép: csupán illusztráció. Fotó: 200 Degrees képe a Pixabay -en.

Részletes tanulmányt készített az Oeconomus Alapítvány a négynapos munkahétről. Ennek során többek között azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évszázad során hogyan csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, miközben a munka termelékenysége nagymértékben emelkedett. Ezt mutatja a következő két ábra:

***

Mint a tanulmány összefoglalásában olvasható: a négynapos munkahét gondolata nem új keletű, „azonban ismét napirendre a pandémiát követően került a fejlett gazdaságokban.”

Két módja terjedt el leginkább

A tanulmány szerint a négynapos munkahét alkalmazásának két, leginkább elterjedt módja van. Az egyik, hogy „a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve”. A másik, hogy „arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a 4 munkanap vonatkozásában (pl. heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják a dolgozók”.

Mint a tanulmány fogalmaz:

Mint kiemelik: „fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás)”. „Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat” – teszik hozzá.

Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?

A tanulmány szerint „az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban.

– mutat rá az elemzés.

Emlékezetes és a tanulmány is felidézi: „Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától 2024 februárjának végéig, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene” – írja a tanulmány szerzője.

De „a Libri-Bookline (is) tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre” – olvasható az Oeconomus Alapítvány tanulmányában.