Több magyar cég is tesztelte a módszert, majd visszálltak az ötnapos munkahétre.
Nyitókép: csupán illusztráció. Fotó: 200 Degrees képe a Pixabay -en.
Részletes tanulmányt készített az Oeconomus Alapítvány a négynapos munkahétről. Ennek során többek között azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évszázad során hogyan csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, miközben a munka termelékenysége nagymértékben emelkedett. Ezt mutatja a következő két ábra:
***
Mint a tanulmány összefoglalásában olvasható: a négynapos munkahét gondolata nem új keletű, „azonban ismét napirendre a pandémiát követően került a fejlett gazdaságokban.”
A tanulmány szerint a négynapos munkahét alkalmazásának két, leginkább elterjedt módja van. Az egyik, hogy „a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve”. A másik, hogy „arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a 4 munkanap vonatkozásában (pl. heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják a dolgozók”.
Mint a tanulmány fogalmaz:
Az első esetében fokozott a stressz-szint, illetve megborulhat a munka-magánélet egyensúlya, így nagyobb arányban a második módszert tesztelik.”
Mint kiemelik: „fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás)”. „Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat” – teszik hozzá.
A tanulmány szerint „az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban.
A tesztidőszakok eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a produktivitás nem csökkent a munkavállalók körében, miközben kevésbé voltak stresszesek és javult a munka-magánélet egyensúlya”
– mutat rá az elemzés.
Emlékezetes és a tanulmány is felidézi: „Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától 2024 februárjának végéig, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene” – írja a tanulmány szerzője.
De „a Libri-Bookline (is) tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre” – olvasható az Oeconomus Alapítvány tanulmányában.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Szakértők szerint ha a 2025. februári ütem változatlan marad, ez a folyamat körülbelül 100 évig is eltarthat.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Nemzetközi összevetésben több szempontból is előremutató.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
