Több magyar cég is tesztelte a módszert, majd visszálltak az ötnapos munkahétre.
Nyitókép: csupán illusztráció. Fotó: 200 Degrees képe a Pixabay -en.
Részletes tanulmányt készített az Oeconomus Alapítvány a négynapos munkahétről. Ennek során többek között azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évszázad során hogyan csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, miközben a munka termelékenysége nagymértékben emelkedett. Ezt mutatja a következő két ábra:
***
Mint a tanulmány összefoglalásában olvasható: a négynapos munkahét gondolata nem új keletű, „azonban ismét napirendre a pandémiát követően került a fejlett gazdaságokban.”
A tanulmány szerint a négynapos munkahét alkalmazásának két, leginkább elterjedt módja van. Az egyik, hogy „a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve”. A másik, hogy „arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a 4 munkanap vonatkozásában (pl. heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják a dolgozók”.
Mint a tanulmány fogalmaz:
Az első esetében fokozott a stressz-szint, illetve megborulhat a munka-magánélet egyensúlya, így nagyobb arányban a második módszert tesztelik.”
Mint kiemelik: „fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás)”. „Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat” – teszik hozzá.
A tanulmány szerint „az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban.
A tesztidőszakok eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a produktivitás nem csökkent a munkavállalók körében, miközben kevésbé voltak stresszesek és javult a munka-magánélet egyensúlya”
– mutat rá az elemzés.
Emlékezetes és a tanulmány is felidézi: „Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától 2024 februárjának végéig, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene” – írja a tanulmány szerzője.
De „a Libri-Bookline (is) tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre” – olvasható az Oeconomus Alapítvány tanulmányában.
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
Miközben Németországban gyárak zárnak be és tízezrek veszítik el állásukat, Győrben és Debrecenben dübörög az autóipar. A centrum roskadozik, a periféria erősödik. Ritkán látott fordulat ez az európai autóiparban. Sebestyén Géza írása.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt.
Nem lehet tudni, 2022 februárja óta milyen megrendeléseket kapott az üzem, de akár a hadseregnek is dolgozhattak – állítja a szakértő.
A férfi állítólag azért esett el, mert a kórház egyik lépcsőfoka beszakadt a súlya alatt.
Kérdéseket küldtünk az ügyben az egykori vezérkari főnöknek.
