A projektek terén pedig Angyalföld az éllovas.
Nyitókép illusztráció. Fotó: 123rf.com
Öt százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) éves viszonylatban a fővárosi új építésű lakások piacán. Megjegyezték, hogy
kevesebb, de összességében nagyobb lakásszámú projekt indult az első negyedévben.
Közleményükben megjegyezték, újdonság az is, hogy már nem a Rózsadombon épülnek a legdrágább lakások a fővárosban.
Ismertették, hogy az idei év első negyedévében mért adatok alapján
a Budapesten kínált új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,655 millió forint,
ami 3,1 százalékkal magasabb ár az előző negyedév értékeihez képest.
Az OC márciusi újlakás-piaci felmérése alapján a fővárosban 337 új építésű lakásberuházás zajlik jelenleg is, melyek keretében 25 ezer lakás épül. A projektek száma azonos, ám a lakások száma 5,5 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél – írták.
Az Index idézte Kosztolánczy Györgyöt, a Centrum vezérigazgatóját, aki elmondta, változott a legdrágább kerületek sorrendje:
3,31 millió forintos árral már az I. kerületben kérik a legtöbbet a fejlesztők egy négyzetméterért,
míg a II. kerület 3,15 milliós fajlagos árral ugyancsak megelőzte az V. kerületet, amely 3,081 milliós átlagos négyzetméterárral a harmadik legdrágább kerület.
A Hegyvidék sincs sokkal lemaradva, 3 millió forint közeli (2,94 millió forintos) négyzetméterár jellemzi a városrészt. „A kerületek döntő többségében azonban ennél jelentősen mérsékeltebb árak jellemzők” – jegyezte meg a lapnak Kosztolánczy.
A közleményben arról is beszámoltak, hogy Angyalföld listavezető pozíciója megingathatatlan a projekt- és lakásszámok terén. Jelenleg 64 projekttel és 8 ezer épülő és tervezett lakással emelkedik ki a kerületek közül.
Érdekesség továbbá, hogy a legkevesebb projekt az I., az V. és a XXI. kerületben indult el – írta a lap.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
A miniszter elárulta: ezentúl havonta 5-10 ezer forintot spórolhatnak az utazók.
A főváros az elmúlt években rekordösszegű iparűzési adóbevételhez jutott, Budapest pénzügyi mérlege 2025 végére mégis mínusz 33 milliárd forintra fordult.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
