Káros és elfogadhatatlan, ahogy az Európai Unió Magyarországgal viselkedik – a Ludovika nemzetközi főigazgatója a Mandinernek

Nyitókép: MTI / Soós Lajos 

Mi egy közszolgálati egyetem európai és nemzetközi küldetése a nemzeti stratégiai és kormányzati célok összefüggésében?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyedülálló helyzetben van, hiszen a négy karja éppen a legfontosabb területeken képezi a közszolgálati szakembereket, amelyek a leginkább meghatározzák a kontinens jövőjét: ilyen a védelempolitika, a vízgazdálkodás – ez egy egyedülálló kutatási terület –, a közbiztonság és a közigazgatás. Ebben a tekintetben az NKE az ország jövőjének a formálója. A legfontosabb, hogy Magyarország nyitott legyen bármilyen irányból érkező együttműködésre. Úgy gondolom, hogy fontos minél több szemszögből ismeretet szerezni, majd szintetizálni és az alapján kialakítani a saját érdekeink mentén az álláspontunkat.

A kialakuló új világrendben Magyarország kulcsállami pozícióra törekszik, ennek tükrében mi az NKE szerepe a nemzetközi partnerség kialakításában?
Az egyetem és Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy a konnektivitás stratégiáját kövesse. Az alakuló új világrendben nem lehet bezárkózni, nem lehet csak egy irányba fordulni, szükséges, hogy a közép-európai térséget kinyissuk nemcsak a nyugati, hanem a keleti irányba is. Ebben a tekintetben úgy gondolom, hogy az egyetemünk előtt a határ a csillagos ég. Az NKE kiemelkedő intézmény, mivel nem sok egyetem rendelkezik azzal a széles látókörrel, amellyel mi, ugyanis mi az államigazgatás minden területén jelen vagyunk. A nemzetközi együttműködés terén azt valljuk, hogy minden irányban érdemes kapcsolatot építeni. Úgy gondolom, hogy az eredményes kutatásoknak, illetve a kapcsolatépítésnek, az összekapcsoltság kialakításának egyik sarokköve, hogy diszkriminációmentesen, a közös értékek mentén folytatódjanak.

Nemzetközi ügyekért felelős főigazgatóként úgy határozta meg a szerepét, hogy hidakat épít kelet és nyugat között a közös haladás érdekében. Mit ért ez alatt?
Úgy gondolom, hogy az egyes térségek és azok kutatóinak elválasztása káros a nemzetközi tudományos fejlődésre. Az NKE ezért igyekszik a világ minden tájáról érkező kutatókkal együttműködést kialakítani. Meg vagyok győződve arról, hogy minél több irányban fejlesztjük az egyetem kapcsolatait, annál inkább versenyképesek leszünk a nemzetközi tudományos térben.

A geopolitika szakértőjeként hogy látja, mi segít megérteni a regionális és globális erők kölcsönhatását?
A geopolitikában sosem lehet megmondani a jövőt. Ez egy rendkívül összetett terület, s ha megnézzük az előző évtizedek folyamatait, akkor láthatjuk, a legjobb, amit tehetünk, az a kapcsolatépítés, vagyis hogy minél több régióból vonzzunk Magyarországra olyan személyeket, szervezeteket, akikkel és amelyekkel együtt lehet működni a nemzeti érdekek mentén. Fontos, hogy minél több eltérő nézőpontot megismerhessünk, amelyekből azután kialakítjuk a Magyarországnak leginkább megfelelő stratégiát. Ebből a célból minden olyan térséggel kapcsolatban kell lennünk, amely a jövőben meghatározó lesz, legyen szó Délkelet-Ázsiáról, Latin-Amerikáról vagy akár Afrikáról. A legfontosabb, hogy erősítsük a kapcsolatainkat ezen régiókkal. Magyarország nyitott gazdaság, így kiemelten fontos, hogy a világ minden részével jó kapcsolatot ápoljon, legyen szó akár keletről, akár nyugatról.

A visegrádi négyek helyzetét látva mit gondol a versenyképes régió fenntartásának esélyeiről?
A kontinens versenyképessége csökken. Németország, Európa vezető gazdasága például számos előnytelen döntést hozott, legyen szó a zöldenergiáról, a klímapolitikáról vagy akár az autóiparról. Sokkal erősebbé tehetnénk a térséget, ha a korábban elhanyagolt irányokra koncentrálnánk, ebben kiemelt szerepe lenne a közép-európai régiónak is: meg kellene találnia azokat a kapcsolatokat, amelyek révén a jövőben növelheti a versenyképességét. Az egyetem számára a visegrádi négyek az egyik elsődleges régió, ahol partnereket keres, de természetesen a V4-en kívül is nyitottak vagyunk a partnerségre, legyen szó akár Ausztriáról, akár a Balkánról – utóbbi egyébként is különösen fontos térsége Európának. Az EU egyébként több olyan intézkedést hozott, amely rontja a versenyképességét. Azt is károsnak tartom, ahogy az unió az Erasmus-ügyben Magyarországgal viselkedik, elfogadhatatlan, hogy az egyetemi hallgatók büntetésével akarják zsarolni az országot. Ez semmiképpen nem segíti az EU fejlődését.

Lengyelország változáson megy át, már a Tusk-kormány megalakulása is elég volt a teljes fordulathoz Brüsszelben, amit a zárolt uniós pénzek hirtelen feloldása is jelez. Hogyan hat ez a lengyel–magyar kapcsolatokra?
Egyértelmű, hogy a kormányváltás hatással van országaink kapcsolatára. A Tusk-kormány erkölcstelen és sokszor jogba ütköző eszközökkel akarja „visszaállítani a jogállamot”. Sokatmondó az Európai Unió hallgatása is, amely máskor hangosan kiáll a jogállami értékek mellett. A két kormány közötti ellentétek dacára azt gondolom, nem kell temetni a lengyel–magyar kapcsolatokat, a jövőben újra kedvező fordulatot vesz a viszony.