Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A Magyar-Német Intézet sajtóközleménye szerint „a mainstreamtől eltérően gondolkodók elnyomása Brüsszelben végzetes jelzést küld”.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Az eredendően az Amerikai Egyesült Államokban kialakuló jelenségek, mint a cancel culture, a vitatér beszűkítése vagy éppen a kontaktbűn Nyugat-Európában már évekkel ezelőtt megvetették a lábukat a közéleti és politikai vitákban, most azonban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) társszervezésében megvalósuló Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) kapcsán Brüsszelben a magyar közvélemény is testközelből tapasztalhatta meg ezeket a jelenségeket a saját bőrén – olvasható a Magyar-Német Intézet sajtóközleményében, amely így folytatódik: bár Magyarországon az ilyen jellegű politikai tiltások nem ismertek,
a nyugati, többek között a német sajtót és közéletet figyelemmel kísérők számára nem ismeretlen ez a jelenség és hozzáállás.
A mainstreamtől eltérő értékrendet valló intézetek, politikusok és közéleti személyiségek évek óta küzdenek a cancel culture és a vitaterek beszűkülésének jelenségével, főleg a migráció és a gender kérdéskörében. A mainstreamtől eltérő véleményeket megpróbálják tudományos vagy szakmai érvek nélkül hitelteleníteni, és a vitapartnert egy olyan sarokba szorítani, amelybe egyébként érvei és gondolkodása alapján nem tartozna. Ennek – a Nyugat-Európában már évek óta a médiában és politikában megfigyelhető vitatér beszűkülésnek –
fizikai megjelenése volt a NatCon konferencia betiltása.
Az esettel kapcsolatban Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, aki maga is több éven át dolgozott Brüsszelben és Németországban, elmondta, hogy „az eset még nyugat-európai viszonylatban is példátlannak minősül és a bírósági ítélet a szólásszabadság mindössze átmeneti győzelmét jelenti.” Bauer hangsúlyozta továbbá, hogy Brüsszel az EU központja, és „a mainstreamtől eltérően gondolkodók elnyomása, pont ebben városban, végzetes jelzést küld.” Emiatt reméli, hogy az eset nem teremt precedenst, hisz „ez az eljárásmód az egyébként rendkívül szükséges európai vita, párbeszéd és együttműködés helyett az elnyomáson alapul.” Bauer Bence szívesen áll a sajtó rendelkezésére a NatCon konferencia körül kialakult botrány európai együttműködésre kifejtett hatásának értékelése kapcsán, valamint első kézből tud beszámolni az említett jelenségekről Németországban és Brüsszelben.