Európa válaszút előtt: háború, migráció és gender

Miközben Európa kulcsfontosságú európai parlamenti választásra készül, a politikai tájkép tele van olyan sürgető kihívásokkal, amelyek figyelmet és határozott fellépést igényelnek. Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a kormánypártok EP-választási kampányának nyitórendezvényén tartott beszédében kijózanítóan értékelte Európa helyzetét, kiemelve három kulcsfontosságú kérdést: a háborút, a migrációt és a gendert.

Az előző hetekben az Európai Unió és a NATO riasztó lépéseket tett az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban való katonai szerepvállalás irányába, és ezzel olyan veszélyes eszkaláció felé vették az irányt, amely katasztrofális következményekkel járhat a régióra és azon túl is. Ami államközi háborúként kezdődött, az mára egy globális konfliktus potenciális gyújtópontjává változott, és a tét minden eddiginél nagyobb.

Az orosz–ukrán háborúhoz való EU-s hozzáállás pályája drámai változáson ment keresztül. Kezdetben az EU válasza gazdasági szankciók és humanitárius segítségnyújtás volt, s elítélte Oroszország agresszióját, és diplomáciai megoldásokat követelt. Idővel azonban a külső nyomás és a belső dinamika hatására Brüsszel fokozatosan a militarizáltabb álláspont felé mozdult el. Több milliárd eurós segélycsomagokat hagytak jóvá az ukrán fegyveres erők megerősítésére. A kezdetben szerénynek tűnő segítség hamarosan jelentős katonai támogatássá alakult át, amely fegyvert és lőszert is tartalmazott. A katonai felszerelések Ukrajnába szállításának gondolata, amely egykor vitatottnak számított, uniós körökben egyre elfogadottabbá vált. A vezetők úgy beszéltek az orosz agresszióval való szembeszállásról, mintha a saját háborújukat vívnák. A legaggasztóbb fejlemény a közvetlen katonai beavatkozás lehetősége, és a viták középpontjában a nyugati csapatok bevetése áll.