Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Ha összefogunk, ha együtt gondolkodunk, összehangoltan tervezünk és hatékonyan cselekszünk, mindenhol legyőzhetjük a luciferiánusokat!
Nyitókép forrása: Ficsor Márton (Mandiner)
Jó estét kívánok tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezen a mai kellemes estén, így vacsora előtt, úgy döntöttem, hogy kizárólag csak jó híreket fogok mondani Önöknek, tekintettel arra, hogy a világpolitikában naponta mindannyiunkra ömlenek a rossz, a még rosszabb és a borzalmas hírek.
A jó hírek előtt – csak hogy felcsigázzam az érdeklődésüket – engedjenek meg egy személyes vallomást:
társaimmal 1988-ban alapítottuk meg a Fideszt, harminchat éve vagyunk a politikában, ez idő alatt sok mindent láttunk.
Láttuk, hogy a bolsevikból miként lesz szocialista, a szocialistából pedig miként lesz liberális; láttuk, hogy a jobboldalinak mondott politikából miként lesz baloldali politika; láttuk, hogy a békegalambokból miként lesznek háborús héják; láttuk, hogy a kommunista idők anticionistái napjainkra miként válnak globalista Izrael-fóbiásokká; láttuk, hogy a zöldek miként alakulnák át sarló nélküli kalapácsos vörösökké; láttuk az önmagukat egyszer jobbközépnek, máskor balközépnek, egyszer liberál-konzervatívoknak máskor pedig éppen konzervatív liberálisoknak valló politikusok színeváltozását. Szóval sok mindent láttunk.
Megtapasztaltuk azt, hogy a politikában tényleg minden megtörténhet.
Míg a természetben például a hernyók pillangókká alakulnak, addig a politikában mindez fordítva is lehetséges: a pillangókból is lehetnek hernyók.
Nos, kedves Barátaim, az első jó hírem, hogy abban a nagy álarcosbálban, amelyet napjainkban világpolitikának nevezünk, a nyugati világban – azaz Izraeltől Európán keresztül Amerikáig – lassan lehullanak az álarcok, egyre inkább feltárulkozik a valóság.
A XIX. és XX. századi politikában még oly fontos politikai ideológiai fogalmak kiürülnek, és értelmüket veszítik, és egyre inkább csak két nagyon erős politikai csoportképző ismérv marad a nyugati világban: a normalitás és az abnormalitás.
A második jó hírem, hogy a nyugati emberek elsöprő többsége mindenféle manipuláció és dezinformáció ellenére ma még az élet minden területén hajszálpontosan képes felismerni és megkülönböztetni a normalitást és az abnormalitást.
A következő jó hírem pedig az kedves Barátaim, hogy Izraelben, az Egyesült Államokban és Európa minden országában a normalitás hívei ma még mindenhol erős társadalmi többségben vannak.
2010 óta Magyarország a bizonyíték arra, hogy a normalitás társadalmi többsége demokratikus módon politikai többséget tud szerezni, és azt demokratikus módon meg is tudja őrizni.
Ha pedig mindez sikerült Magyarországon, akkor a normalitás társadalmi többségének sikerülhet demokratikus módon politikai többséggé válnia mindenhol a nyugati világban.
Ennek azonban az egyik elengedhetetlen feltétele, hogy mi, azaz a normalitás politikai képviselői – Izraeltől Európán keresztül Amerikáig – összefogjunk egymással, és összeadjuk akaratunkat és erőnket.
Miért van szükség a normalitás erőinek globális összefogására és közös cselekvésére, kedves Barátaink?
Azért, mert az abnormalitás erői is globálisan lépnek fel ellenünk!
Az abnormalitás erői destabilizálni akarják az Egyesült Államokat, destabilizálni akarnak minden európai nemzeti államot és Izrael nemzeti államát is. Az abnormalitás erői demoralizálni és dehumanizálni akarják az amerikai, az európai és az izraeli embereket.
Miért teszik ezt?
Mert úgy érzik, kellő erejük van ahhoz, hogy olyan új világrendet teremtsenek, amely nem a közérdeken, hanem a magánérdeken, egész pontosan az ő magánérdekeiken alapul.
Olyan világrendet akarnak, amelynek alakítói többé már nem a közakaratot megtestesítő, demokratikus legitimációval rendelkező közhatalmak, azaz a nemzeti államok, hanem a transznacionális magánhatalmak gazdái.
Mi, a nyugati normalitás erői, Izraeltől Európán keresztül az Egyesült Államokig, azonban nem akarunk ilyen világrendet!
Az abnormalitás erői azt üzenik, Isten csak mítosz, a haza csak illúzió, a család csak teher.
Nekünk, a normalitás erőinek az Isten, a haza és a család olyan megtartó valóság, amely legfőbb értelmét adja az életünknek.
Kedves Barátaink!
Mózes első könyvében az Örökkévaló azt mondta a zsidók ősatyjának, Ábrahámnak, hogy „vesd fel csak szemeidet és tekints arról a helyről, ahol vagy, Északra, Délre, Keletre és Nyugatra, mert az egész országot, amelyet látsz, Neked adom és a Te magzatodnak örökké”.
Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában az áll, hogy az „embert Teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta, amelyekről nem mondhat le soha, s ezek közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz.” 1823-ban az amerikaiak azt is kimondták, hogy „Amerika az amerikaiaké”.
Az Európai Unió egyik alapító atyja, Robert Schuman, az európai demokráciáról azt jövendőlte, hogy „a demokrácia vagy keresztény lesz vagy nem is lesz. (…) Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba vagy anarchiába süllyed.”
Nos, napjainkban a politikai abnormalitás erői zsidók és keresztények szívéből egyaránt ki akarják törölni a Teremtő Istent.
Egyaránt el akarják törölni a zsidók és a keresztények hitét.
Amerikát el akarják venni az amerikaiaktól, Európát pedig az európaiaktól azért, hogy Soros Györgynek és társainak adják. Izrael államát szét akarják verni azért, hogy utána odadobják ellenségeinek. A demokráciát diktatúrává akarják alakítani, és kormányzatainkat pedig az abnormalitás erőinek cselédjévé akarják tenni.
Kedves Barátaink, van elég okunk arra, hogy felvegyük a harcot?
Ha összefogunk, ha együtt gondolkodunk, összehangoltan tervezünk és hatékonyan cselekszünk, mindenhol legyőzhetjük a luciferiánusokat!
Közösen meg tudjuk védeni hitünket, hazánkat és családunkat!
Ehhez adjon a Jóisten mindannyiunknak kellő bölcsességet, erőt és egymás iránti bizalmat!
Kedves Vendégeink!
Kellemes estét kívánok, érezzék magukat otthon a normalitás európai főhadiszállásán, Magyarországon!
Kövér László házelnök e beszédét a „United we stand” gálavacsorán, a Magyar Állami Operaházban mondta el.