Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban. Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára. A rétegződéskutató osztály vezetője volt 1959 és 1968 között, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a társadalompolitikai osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival.
Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.
Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett.