Elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező

Nyitókép: Facebook

Csütörtökön, 81 éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, a Nemzet Művésze. Halálának hírét a Magyar Filmakadémia jelentette be.

A Magyar Művészeti Akadémia honlapján elérhető életrajza szerint András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben.

Apai ágon erdélyi származású. Nagyszülei a 19. század végén költöztek a mai Magyarország területére. Anyai nagyapja, Csiszári János a Monarchia haditengerészeténél szolgált; róla mintázta a Veri az ördög a feleségét egyik főszerepét.

András Ferenc édesapja katonatisztként vett részt a második világháborúban. Hadifogságban csatlakozott a szovjet hadsereghez, és egészen Berlinig harcolt a foglyokból szerveződött magyar egységben. Hazatérve részt vett a demokratikus rendőrség megszervezésében, de mint egykori horthysta tisztet később leszerelték, és egészen a hatvanas évekig csak ideiglenesen talált munkát magának, akkor szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az '56-os forradalom napjaiban fiával együtt járta a pesti utcákat, de nem vett részt semmilyen akcióban. András Ferenc édesanyja könyvelőként dolgozott.

Gyerekkora első mozgóképes élményeit Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel.

András Ferenc a négy gimnáziumi éve alatt több tanintézetben megfordult. Koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. A modern világirodalom érdekelte, Kafka, Camus, Sartre akkor nálunk felfedezésszámba menő műveit olvasta. Abban az időben, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, a televízió elterjedése előtt a filmművészet az egyedüli vizuális művészeti formaként hatott, mely egy ébredező, erkölcsi és kulturális mintákat kereső ifjú szellemiségét befolyásolhatta. Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el.

Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. Kiskamaszként jelentkezett gyerekszereplőnek Ranódy László A tettes ismeretlen című filmjébe. Statisztaként szerepelt a Két emelet boldogság című 1960-ban bemutatott vígjátékban. A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.

A szakmai műhelyek mellett nem elhanyagolható módon befolyásolta életét, nevelődését, kulturálódását az ún. Muskátli-kör, amely egy Váci utcai presszóról kapta a nevét. Az ott megforduló, önálló gondolkodású, a hatalomhoz nem dörgölődző, olykor ellenzéki fiatal művészek és értelmiségiek jelentősen hatottak világképe formálódására, kialakulására. Ugyancsak fontos szerepet vitt az életében az Egyetemi Színpad, és annak hatvanas évekbeli nyitott szellemű műsorpolitikája.

Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét. Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak.

A televízióban is sokat forgatott, legsikeresebb ottani produkciója a Végkiárusítás lett.

1977-ben aláírta az ún. Demokratikus Chartát, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt több évig nem forgathatott újabb játékfilmet.  

A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője volt. Később a Dialóg Filmstúdiót vezette. 1991-től producerként is lehetett olvasni a nevét játékfilmek főcímén. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Írótársával, Munkácsi Miklóssal elkészítette az első filmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor.

Alkotásaival számos hazai és nemzetközi filmdíjat nyert el.

***