Az elmúlt öt év legnagyobb eredménye? Már fél tucat nyomozásban érintett a pécsi baloldali városvezetés

Nyitókép: MTI/Ruprech Judit

Ismét összeállt a szivárványkoalíció (az LMP-t kivéve, ők az előző alkalommal is kimaradtak) az önkormányzati választásokra Pécsett, hogy újraválasztassák az öt éve polgármesterkedő Péterffy Attilát, akit papíron a városvezető frakcióval azonos nevet viselő Pécs Jövője egyesület indít. Igaz, a szövetségi viszonyok némileg megváltoztak. Persze a legfontosabb támogató, Gyurcsány Ferenc nem engedte el Péterffy kezét. Meglepő is lett volna azok után, hogy mára Pécsett sokan csak Gyurcsány embereként emlegetik Péterffyt. Az egyesületi jelölés ugyan valószínűleg nem ezt a látszotat kívánja erősíteni, de az mindenesetre beszédes volt, amikor a városházi közgyűlést megszakították, mert Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára fórumot tartott a pécsi Expo Centerben és Péterffy Attilának oda kellett rohannia.

Mellár bekavar

Öt évvel ezelőtt Péterffyt és a baloldali szövetség képviselőjelöltjeit hivatalosan az akkor még Mellár vezette egyesület, a Mindenki Pécsért jelöltjeként választották meg. A választások után aztán a városvezető baloldali frakció felvette a Mindenki Pécsért nevet, ám időközben összerúgták a port Mellárral és az egyesülettel. Olyannyira, hogy a szervezetben 2021 nyarán kezdeményezték Péterffy Attila polgármester kizárását, és többségi szavazással úgy döntöttek, hogy megvonják az egyesület nevének használatát attól a 14 képviselőtől és képviselő csoportjaiktól, akik elfogadták a frakciószövetség új szabályzatát, amely alapján a 26 fős testület 12 baloldali képviselője eldöntheti a város ügyeit. Ezek után egy ideig az a legitimációs szempontból felettébb érdekes helyzet állt fenn, hogy a győztes jelölő szervezet nevét csupán ellenzékbe szorult, korábban a városvezető koalícióhoz tartozó képviselők viselték.

Nyomozás a polgármester és az alpolgármester ellen

Az egyikük az a Bognár Szilvia volt, aki ma már a Tiszta Kezek nevű frakcióban tevékenykedik, de korábban DK-s (azóta kilépett a pártból) alpolgármester volt Péterffy alatt, ám 2021 júniusában saját pártja támogatásával leszedték a posztról és beültették a helyére a Péterffyvel szemben jóval simulékonyabb, szintén DK-s Zag Gábort. Bognár és a Tiszta Kezek robbantották ki azt a városházi botrányt, amelynek nyomán a legutóbbi nyomozás elindult Péterffy Attilával és alpolgármesterével, Ruzsa Csabával szemben.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Péterffy Attila alpolgármestere, Ruzsa Csaba mintegy 40 millió forintnyi közpénzt vehetett fel törvénytelenül, mivel egyidejűleg céges fizetést is kapott 18 hónapig, amelyet a törvény tilt. 

A polgármester nemrég bement az ATV Egyenes Beszéd című műsorába, ahol a botránnyal kapcsolatban azt mondta, „ez csak egy szokásos politikai lufi, amit a magát függetlennek mondó ellenzék – a tiszta kezek frakció – generált, ami egy »fideszes albetét«”.

Tényleg megfojtja a baloldali vezetésű Pécset a kormány?

Azt a gyakran ismételgetett baloldali politikai toposzt, miszerint a kormány ellenséges az ellenzéki irányítás alatt álló városokkal, Pécs esetében is igen nehéz lenne bizonyítani.

Péterffy Attila év elején amiatt panaszkodott, hogy a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban Pécs kevesebb támogatást fog kapni, mint az előző időszakban. Ha az EU-s TOP-pályázatokon kívül semmi nem is létezne, még akkor is nehezen lenne érthető, ha valaki rosszindulatot feltételezne a kormány részéről Pécs irányába, maga Péterffy írta meg a panaszos közleményében, hogy a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban a kormány TOP pályázat keretében 33,12 milliárd forintot biztosított Pécsnek, a polgármester azt viszont kifogásolta, hogy a 2021 és 2027 közötti fejlesztési ciklusban TOP Plusz pályázat keretében „csak” 23,9 milliárd forintot ítélt meg a kabinet a városnak. Csakhogy az EU-s pénzek szétosztása csupán egy szeletét teszi ki a kormányzati támogatásoknak.

Szijjártó Péter tavaly év végi pécsi látogatásakor azt mondta, a kormány kiemelt fókuszt fog helyezni a szeged-pécs-békéscsaba sávra a következő időszakban. A külügyi és külgazdasági miniszter akkor kijelentette, a térség eddig azért nem tudott még több nagyberuházást megszerezni, mert nem volt erre alkalmas, elég nagy, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, jól közművesíthető terület.

Elmondása szerint ezt sikerülhet megszüntetni egy 600 hektáros ipari beruházási terület létrehozásával Kővágószőlős és Kővágótöttös környékén, majd használhatóvá kell tenni a Pécs-Pogány Repülőteret. Emellett fontos lépés, hogy jövő év végére kész lesz a közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés Pécs és Eszék között.

A Pécs-Pogány Repülőtér épp a napokban indított újra menetrend szerinti nemzetközi járatot tizennyolc év után. Ezzel Péterffy Attila a fentebb említett ATV-s szereplésében is elbüszkélkedett, azt viszont elfelejtette megemlíteni: mindezt az tette lehetővé, hogy az állam tavaly többségi tulajdonba vette az előtte másfél évtizede pangó repteret.

A reptérrel kapcsolatos fejlesztések egyik legújabb fejleménye, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter letette Pécs határában a Magnus Aircraft repülőgépeket gyártó cég új gyártócsarnokának alapkövét.

Szintén nehéz Pécs megfojtásaként értelmezni, hogy amikor a koronavírus-járvány miatt a kormány a kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében a felére csökkentette a helyi iparűzési adót, a pécsi önkormányzat a kieső bevételek után százszázalékos állami kompenzációt kapott a kabinet döntése alapján.

Ugyan a Péterffy-érában vált valósággá, hogy Pécs és környéke végre egy új és modern vásárcsarnokot kapott, igaz, a projektet az előző, a fideszes Páva Zsolt irányította városvezetés indította el. Azt viszont el kell ismerni, a kivitelezés már a baloldali városvezetésre hárult, de akkor már azt is hozzá kell tenni: az átadás óta a vadiúj épület többször beázott.

A helyi jobboldali szövetség jelöltje azt ígéri, véget vet a baloldal befektetésellenes politikájának

– mondta nemrég a legújabb botrányról Csizmadia Péter pécsi ügyvéd, a város fideszes frakciójának vezetője és a Fidesz-KDNP-ÖPE szövetség polgármesterjelöltje a Hír TV-nek nyilatkozva.

– fogalmazaott.

Csizmadia nemrég a Dunántúli Naplónak a terveivel kapcsolatban többek között azt mondta, a baloldal befektetésellenes politikájának – mely oda vezetett, hogy a nagyobb beruházások mind elkerülték Pécset – véget kell vetni.

„A tönkretett tömegközlekedést meg kell javítani, a lepusztult utakat és járdákat fel kell újítani. Másrészt közvetlen önkormányzati intézkedéseket is hoznia kell az új városvezetésnek, amely a kormányzati családtámogatások helyi kiegészítésével elősegíti a pécsiek boldogulását. Egyúttal egy olyan gazdaságfejlesztési munkát, amellyel valóban nagy munkaadók települnek a városba, jól fizető és biztonságos munkahelyeket teremtve” – fejtette ki.

Korábban pedig 

A HírTV Csizmadia Péterrel készített interjúját itt tekintheti meg: