A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Regnálása alatt sorra nyíltak az áldozatsegítő központok, szigorodtak a törvények.
Nyitókép: Varga Judit a békéscsabai áldozatvédelmi központ kialakításáról szóló sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Bár a Magyar Péterrel kapcsolatban a hétfőn nyilvánosságra kerülő rendőri jelentésben szereplő információk valóságtartalmát még nem igazolták vissza a hatóságok, az abban szereplő állítások különös hangsúlyt adnak azon erőfeszítéseknek, amelyeket Varga Judit az áldozatvédelem terén tett miniszterként.
A kiszivárgott rendőri jelentés szerint Magyar egy 2020 év végi családi vitában fenyegetően lépett fel volt felesége és a helyszínen tartózkodó rendőr ellen is. A volt miniszter vasárnap sokatmondóan egy kapcsolati erőszakról szóló kisfilmet osztott meg közösségi oldalán, amelyhez azt írta, hogy „Mindig van kiút".
Varga Judit tárcavezetőként
az egyik legfontosabb feladatának tekintette a családon belüli erőszak elszenvedőinek hatékonyabb segítését, egyben az elkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépést.
Ugyanakkor kinevezését megelőzően az Orbán-kormány már 2010-es hivatalba lépése után kiemelt hangsúlyt fektetett a kérdésre, alaptételként megfogalmazva azt is, hogy elkövetőközpontúról áldozatközpontúvá alakítsa az igazságszolgáltatást.
Már ebben az évben módosították a zaklatás tényállását és a minősített védelmet kiterjesztette a házastársra, a bejegyzett élettársra, és az élettársra is. Egy évvel később született jogszabály a gyermekmeghallgató szobák kialakításáról, majd 2012-ban meghosszabbították a régi Btk.-ban az általános elévülési időt egyes súlyos, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén. Kibővítették az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás minősített eseteit, valamint a sértettel kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel elkövetett cselekményeket is súlyosabb büntetési tételt írtak elő.
2013. július 1-jén lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv kiemelten kezelte gyermekek védelmét, és
beiktatta a kapcsolati erőszak tényállását a Btk.-ba.
Az úgynevezett pszichológiai erőszakot a testi sértés tényállásának keretébe helyezték, a speciális elévülési időket még tovább hosszabbították.
A törvény emellett megteremtette annak lehetőségét, hogy akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet.
A 2018. július 1-jén hatályba lépő új a büntetőeljárási törvény külön fejezetet szentelt a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabályozásnak. a gyermekek és a kapcsolati erőszak sértettjeinek fokozottabb védelme érdekében megvalósította a távoltartás jogintézményének reformjáét.
A 2019 decemberi győri gyermekgyilkosság azonban további lépéseket tett szükségessé. Az abban az évben kinevezett Varga Judit azonnali vizsgálatot rendelt el, majd intézkedéseket jelentetett be, hogy ilyen tragédia ne fordulhasson többé elő. A tárcavezető akkor közzétett videójában
zéró toleranciát hirdetett az erőszakkal szemben.
Az általa vezette igazságügyi tárca az áldozatsegítés évének nevezte ki a 2020-as esztendőt, Varga Judit pedig kiemelt céljának tekintette az Áldozatsegítő Központok országos hálózatának kiépítését, a minisztériumon belül külön családvédelmi munkacsoportot hozott létre.
Az első Áldozatsegítő Központ 2017. június 21-én Budapesten nyílt meg, majd 2018-ban a Miskolcon és Szombathelyen. 2020-ban Pécsett, Szegeden és Kecskeméten, majd 2021-ben Veszprémben, Szolnokon és Nyíregyházán adták át az új központokat. 2022-ben Debrecen és Eger következett amit 2023-ban Békéscsaba követett. 2024. január 18-án Zalaegerszegen nyílt Áldozatsegítő Központ.
Jelenleg országosan már 17 ilyen intézmény működik.
Ahogy Varga Judit egy 2021-es konferencián fogalmazott, nem elég együttérezni, aktívan kell segíteni.
Lapunk 2021-ben írt arról, hogy a központokkal együtt az Áldozatsegítő Vonal hívásait is figyelembe véve, több mint hetvenezer bajba jutott személynek tudtak már segítséget nyújtani. Ez a széleskörű tájékoztatástól, a praktikus, ügyviteli segítségtől az érzelmi, pszichológusi segítségnyújtáson át, az elszenvedett sérelmekkel kapcsolatos jogi kérdésekben való segítségnyújtásig terjed.
Még ebben az évben holland mintára bevezették áldozatelérési rendszert, amelynek segítségével a bűncselekmények érintettjeinek nem szükséges személyesen felkeresniük az áldozatsegítő központokat, a feljelentés megtételét követően a központok maguk jelentkeznek az érintetteknél.
Az áldozatsegítésbe már a magyar nagyvállalatok is bekapcsolódtak.