Újabb törvénymódosítással bővítené a bűncselekmények áldozatainak jogvédelmi lehetőségeit a kormány. A módosítás értelmében kibővítik azon bűncselekmények körét, amelyek esetében a nyomozóhatóság a nyomozása során ismertté vált sértettet vagy feljelentőt azonnal tájékoztatja az áldozatsegítési szolgálatokról, a lehetséges támogatásokról és adatainak az áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbításáról.
A változtatás értelmében a tájékoztatást már nem csak a személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén kötelesek megadni az áldozat részére.
A kört ugyanis kibővítik, így már szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás, kifosztás, valamint kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetei kapcsán is tájékoztatják az érintettek, hogyan és hová fordulhatnak segítségért.
A módosítás indoklása szerint ezekben az esetekben a bűncselekmények jellege vagy gyakorisága miatt kiemelt jelentőséggel bír az áldozatok közvetlen elérése és a megfelelő tájékoztatás.
Annak érdekében, hogy minél több áldozattal tudják felvenni a kapcsolatot, a javaslat átalakítja a nyomozóhatóság által az áldozatsegítő szolgálat felé történő jelzés feltételrendszerét is. Így a sértettnek már nem az adatai továbbításához kell hozzájárulnia, hanem az adattovábbítás tulajdonképpeni megtiltásáról, ellenzéséről kell nyilatkoznia. Ily módon a rendszer jogilag továbbra is biztosítja azt, hogy a sértett adatai – ha azt kifejezetten nem akarja – ne kerüljenek át az áldozatsegítő szolgálathoz.
Pénzügyi segély is járhat az áldozatoknak
Ahogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy múlt heti konferencián felidézte, a kormány 2017-be döntött az áldozatsegítés új modelljének megvalósításán, amelynek keretében áldozatsegítő központok kialakítását kezdték meg.
Az első központ 2017. június 21-én Budapesten, a Wesselényi utca 69-ben nyílt meg, majd ezt követte a miskolci, a szombathelyi, a pécsi, a szegedi, a kecskeméti, majd a veszprémi központokat átadása. Legutóbb, szeptember elején, Szolnokon létesült ilyen intézmény. Ahogy Varga Judit elmondta, a központok húsz kormányhivatallal együttműködve látják el feladataikat, és 2025-ig kiépül a minden megyére kiterjedő hálózat.