Tovább erősítik az áldozatvédelmi rendszert, már hetvenezer érintetten segítettek

Újabb törvénymódosítással bővítené a bűncselekmények áldozatainak jogvédelmi lehetőségeit a kormány. A módosítás értelmében kibővítik azon bűncselekmények körét, amelyek esetében a nyomozóhatóság a nyomozása során ismertté vált sértettet vagy feljelentőt azonnal tájékoztatja az áldozatsegítési szolgálatokról, a lehetséges támogatásokról és adatainak az áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbításáról.

A kört ugyanis kibővítik, így már szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás, kifosztás, valamint kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetei kapcsán is tájékoztatják az érintettek, hogyan és hová fordulhatnak segítségért.

A módosítás indoklása szerint ezekben az esetekben a bűncselekmények jellege vagy gyakorisága miatt kiemelt jelentőséggel bír az áldozatok közvetlen elérése és a megfelelő tájékoztatás.

Annak érdekében, hogy minél több áldozattal tudják felvenni a kapcsolatot, a javaslat átalakítja a nyomozóhatóság által az áldozatsegítő szolgálat felé történő jelzés feltételrendszerét is. Így a sértettnek már nem az adatai továbbításához kell hozzájárulnia, hanem az adattovábbítás tulajdonképpeni megtiltásáról, ellenzéséről kell nyilatkoznia. Ily módon a rendszer jogilag továbbra is biztosítja azt, hogy a sértett adatai – ha azt kifejezetten nem akarja – ne kerüljenek át az áldozatsegítő szolgálathoz.

Pénzügyi segély is járhat az áldozatoknak

Ahogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy múlt heti konferencián felidézte, a kormány 2017-be döntött az áldozatsegítés új modelljének megvalósításán, amelynek keretében áldozatsegítő központok kialakítását kezdték meg.

Az első központ 2017. június 21-én Budapesten, a Wesselényi utca 69-ben nyílt meg, majd ezt követte a miskolci, a szombathelyi, a pécsi, a szegedi, a kecskeméti, majd a veszprémi központokat átadása. Legutóbb, szeptember elején, Szolnokon létesült ilyen intézmény. Ahogy Varga Judit elmondta, a központok húsz kormányhivatallal együttműködve látják el feladataikat, és 2025-ig kiépül a minden megyére kiterjedő hálózat.

Az Igazságügyi Minisztérium lapunknak megküldött tájékoztatása szerint az áldozatsegítő szolgálat, az Áldozatsegítő Központok  2017-es megnyitása óta, valamint az Áldozatsegítő Vonal hívásait is figyelembe véve,

A központok által nyújtott segítség a széleskörű tájékoztatástól, a praktikus, ügyviteli segítségtől az érzelmi, pszichológusi segítségnyújtáson át, az elszenvedett sérelmekkel kapcsolatos jogi kérdésekben való segítségnyújtásig terjed. Ezeket összességében a jogszabály szerint „érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatásnak” nevezik, melyek úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatások lévén, nem kötöttek rendőrségi feljelentéshez, büntetőeljárás megindításához.

Mint megtudtuk, klasszikus értelemben vett utánkövetés nincs a rendszerben, azonban az érdekérvényesítés elősegítését a központok munkatársai mindaddig biztosítják, míg az áldozat bűncselekmény miatt megváltozott élethelyzete megnyugtatóan rendeződik.

Ez jelentheti az anyagi krízishelyzet feloldását például azzal, hogy a központ azonnali pénzügyi segély igénylésében segíti az áldozatot – közreműködve a kormányhivatal hatósági eljárásában –, vagy azt, hogy a pszichológus munkája nyomán az áldozat bűncselekmény okozta belső feszültsége csökken, traumájának feldolgozásához megkapta a megfelelő segítséget. De előfordulhat az is, hogy a központ segítsége abban áll, hogy a biztonságos szálláshellyel nem rendelkező emberkereskedelem áldozatát egyfajta közvetítőként és együttműködő szervezetként hozzásegíti a védett szálláshelyre jutáshoz.

A nyitóképen: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a szolnoki Áldozatsegítő Központ megnyitóján 2021. szeptember 6-án. (MTI/Mészáros János)