Navracsics Tibor elmondta: erre fogják költeni az újabb uniós forrásokat
„Ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
A miniszter szerint a területi egyenlőtlenségeket csillapítani kell.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK/AFP
A Biztonságban a Balatonon című konferencián tartott előadást Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, ahol a térség legfontosabb kérdései mellett beszélt azokról a problémákról is, amelyeket szerinte mindenképpen meg kell oldani ahhoz, hogy a vidék élhető maradjon.
A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség által szervezett rendezvényen a miniszter közölte, hogy az átfogó cél, miszerint 2030-ra Magyarország kerüljön az öt legélhetőbb uniós ország közé, területfejlesztési szempontból azt jelenti, hogy a területi egyenlőtlenségeket csillapítani kell.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Egyik fontos feladat ezen belül a vidéki népességmegtartás erejének fokozása.
Hozzátette: „Miközben jelentős előre lépések történtek az európai uniós tagságnak és az uniós forrásoknak köszönhetően, a regionális fejlettség szempontjából gyakorlatilag változatlanok maradtak a területi mintázatok”.
Az eseményről tudósító hírbalaton cikkében kiemelte, Dr. Navracsics Tibor világossá tette, hogy a területfejlesztési politikában a jövőben az új fókusz a kis és középvárosokon, illetve azok térségén lesz, valamint a térségi együttműködésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Navracsics emlékeztetett, hogy az elmúlt 10-15 év fejlesztéspolitikája egyrészt a megyeszékhelyekre, másrészt a falvakra koncentrált. „Ez egyfelől nagyon sikeres volt, de az árát a kis- és középvárosok, járásszékhelyek fizették meg, amelyek bár bizonyos szintű térségi feladatellátó szereppel is bírnak, nem kapták meg ehhez a szükséges támogatást” – fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Továbbra is az Európai Bizottságnál pattog a labda az Erasmus-üggyel kapcsolatban.
A miniszter elmondta, hogy jövőben a közigazgatási határok helyett a funkcionálisan összetartozó térségekre szeretnék helyezni a hangsúlyt. „A Balaton-régió mint ilyen azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert
a legnagyobb egybefüggő elöregedő térsége Magyarországnak, amely nagyon komoly demográfiai válságban van”
– fogalmazza.
Ezt követően elmondta, hogy a belföldi vándorlás, amit a koronavírus járvány fokozott, és az online munkavégzés előretörése nagy népességgyarapodást hozott az üdülőrégióban, ez azonban nem fiatalította a lakosságát. Hozzátette: „Ennek oka a magas ingatlanárakban keresendő, „ami a fiatalokra mért halálos csapás”. Meglátása szerint ez az üdülőrégió egyik legnagyobb problémája.
A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a budapesti öreg gazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat venni.
„A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenség ma már nemcsak a tópartot érinti, hanem a háttértelepüléseket is”
– fogalmazott.
Florida lesz a Balatonból?
A miniszter leszögezte, hogy kiemelt céljuk az üdülőrégióban a közszolgáltatásokat is fejleszteni, a lakosság számára elérhetőbbé kell tenni. „Meg kell még vitatni azt, megtartható-e a Balaton lakóhelyként, vagy arra kell berendezkedni, hogy egyfajta magyar Floridaként, a jómódú magyar nyugdíjasok, illetve a felső- és felsőközéposztály nyaraló és pihenőhelye legyen, ahova néha leugranak vagy visszavonulnak” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, ő azon az állásponton van, hogy meg kell tenni minden erőfeszítést a Balaton lakóhelyjellegének visszahozására és erősítésére. „Az itteni helyi társadalmak többet érnek annál az egész ország szempontjából,
semhogy a Balatont csak egy vagyontárgyként, vagy üdülőhelyként kezeljük”
– szögezte le.
A miniszter szerint a térség fejlesztésében nagy szerepet szán a helyi fejlesztési tanácsnak, amellyel együttműködik a tárca a most induló, 5 milliárd forintos kerettel rendelkező balatoni szolgálati lakás-fejlesztési programban is. „Én abban bízom, hogy ez rendkívül sikeres lesz, és ezzel példát tudunk állítani más térségek elé is, hogy megoldható egy demográfiai probléma a fejlesztéspolitikai eszköztárral” – fogalmazott Navracsics.
***