Milyen kapcsolati erőszakot ábrázol a Varga Judit által megosztott videó? – szakértő válaszolt a Mandinernek

Nyitókép: Youtube/Ökumenikus Segélyszervezet

Mikor beszélhetünk kapcsolati erőszakról?

A kapcsolati erőszak fogalma az elmúlt években sokkal komplexebbé, kifejezőbbé vált a korábbi definíciókhoz, körülírásokhoz képest.

A bántalmazás lehet szóbeli, lelki, fizikai, szexuális, gazdasági, társadalmi, de ami mindegyikben közös, az az a fajta alá-fölé rendeltségi viszony, amely valóban kiszolgáltatottá teszi az áldozatokat. Fontos kihangsúlyozni: nem csak a jelenlegi, hanem a volt házastársak, élettársak között is kialakulhat kapcsolati erőszak, illetve idetartozik tulajdonképpen minden bántalmazási forma, amely a háztartáson, családon belül valósul meg.

Ha egyszer megjelenik az erőszak egy kapcsolatban, arra lehet számítani, hogy egyre rosszabb lesz?

A súlyosságát tekintve széles skálán mozoghat a cselekmény, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy 

Magyarországon mennyire gyakoriak a bántalmazó kapcsolatok? Mit tehetünk a javulás érdekében?

Hazánkban rendkívül gyakori jelenségről van sajnos szó, kifejezetten társadalmi probléma, és azzal, hogy minél többet beszélünk erről, talán csökkenthető a látencia, jobban felvállalják az áldozatok, ha látják, van megoldás a kialakult helyzetre.

Milyen hatással van a bántalmazás a bántalmazottakra lelkileg és testileg?

A bántalmazottat, legyen az nő, férfi vagy gyermek, a bántalmazás súlyosságától, gyakoriságától, illetve a bántalmazott lelki sérülékenységétől függően egészen széles skálán viselheti meg a kapcsolati erőszak. 

Ha tehát kiindulunk abból, hogy rengetegen úgy szocializálódtak, hogy – a közbeszédből egyébként kigyomlálhatatlan – a nevelés jelleggel kiosztott pofon belefér, vélhetően ez az a szint, amely egy vízválasztó lehet sokak számára a bántalmazás elviselésében. Ennél azonban sokkal súlyosabb esetekkel is találkozhatunk, és sokszor a lelki, verbális bántalmazást élik meg borzasztóbbnak az áldozatok.

A hosszú ideig fennálló, ilyen környezetben való élés lelkileg és testileg is okozhat maradandó károkat, sérüléseket. Gondoljunk bele! Ha valaki éveken, évtizedeken keresztül azt hallja, hogy alkalmatlan bármire, hogy nem lehet semmit rábízni, tehetségtelen, önállóan képtelen lenne élni, micsoda pusztítást tud okozni a lelkében, személyiségében! Egyébként ez az egyik legnehezebb megoldandó probléma egy több éves bántalmazó kapcsolatból menekült áldozatnál: elhitetni vele, hogy képes a saját lábán, saját döntéseit meghozva élni.

A belső sérülések, kezeletlen törések, az idő közben esetlegesen kialakult szenvedélybetegségek, éheztetés/éhezés lenyomatai hosszabb távon fejtik ki hatásukat, és nem egy esetben okoztak már halált.

A kapcsolati erőszak problémája iránt többek között annak kapcsán kezdtek el sokan érdeklődni a közelmúltban, hogy a volt igazságügyi miniszter kirakott a Facebook-oldalára egy kapcsolati erőszakot bemutató érzékenyítő videót, amellyel gyakorlatilag üzent a volt férjének, aki már hetek óta védekezik azzal szemben, hogy erőszakos, elnyomó, a vadabb szóbeszédek szerint bántalmazó fél lett volna a házasságukban. Hogyan kommentálná a jelenséget?

A bántalmazókról gyakran nem is sejti a külvilág, hogy bántalmazók. Példás házastársként, szülőként, szomszédként tetszelegnek. Ebben az esetben, az eddigi pro- és kontra információk alapján nehéz lenne helytálló szakvéleményt megfogalmazni, de 

Milyen személyiségjegyei vannak általánosságban a bántalmazó félnek? Honnan lehet megismerni, ha valaki bántalmazó és honnan, ha bántalmazott?

A leuralása a másik félnek. Amikor megfosztja a bántalmazottat a szabad döntés lehetőségétől, vagy amikor visszaél erőfölényével. Ennél persze szofisztikáltabb „megoldások” is rendelkezésre állnak egy bántalmazónál, amelyek inkább próbálják elhitetni az áldozattal, hogy ő a felelős a kialakult helyzetért, hovatovább ő volt az, aki kiprovokált egy esetleges verést. („Kihozod belőlem az állatot!”, „Nem hagysz más választást, pedig tudod, hogy szeretlek.”) 
Személy szerint ebben a vonatkozásban kétféle bántalmazót szoktam megkülönböztetni: 

A bántalmazottak gyakran nem is sejtik, hogy egy ilyen kapcsolatban élnek, hiszen fokozatosan tolódnak ki azok a határok, amelyek korábban akár egy „piros zászlós” demarkációs vonalnak számítottak. Fentebb említettem a pofon kérdését. Azt hiszem, sokunknál ez az a határ, amelynek átlépése azonnali kilépést jelentene a kapcsolatból, mégis, ha ez megtörténik, gyakran esélyt adunk arra, hogy jóvátegye a bántalmazó. Mert hisszük, hogy megváltozhat, hogy csak egyszeri alkalom volt. Tapasztalataim szerint, erre igen csekély az esély. Az áldozatokra egyébként jellemző a bezárkózottság, nem mernek beszélni a problémáról, félnek az esetleges következményektől, bizalmatlanok, hiszen a bántalmazó jó eséllyel elhitette már velük, hogy mindenhol rendelkezik kapcsolati tőkével, és jellemzően más helyzetekben is valamiféle alárendeltséget mutatnak az áldozatok. Nem könnyű megállapítani valakiről, hogy valóban bántalmazás állhat a megváltozott viselkedése háttérében, annyi viszont bizonyos, hogy ha látjuk, valami nincs rendben az ismerősünkkel, hozzátartozónkkal, munkatársunkkal, akkor jelezhetjük felé ezt, illetve azt is, hogy ha beszélni szeretne valakivel, akkor hozzánk bátran fordulhat.

A tényleges fizikai erőszakon kívül milyen formákat ölthet még a kapcsolati erőszak?

Ahogy azt a fogalmánál is beszéltük, több formában is megjelenhet a kapcsolati erőszak: 

tehát amikor a bántalmazó rendelkezik kizárólag a család jövedelmével, ő határozza meg, mire, mennyit lehet költeni, vagy nem engedi dolgozni az áldozatot, illetve idős hozzátartozók esetében a nyugdíj elvétele is ide tartozhat. Ezen túl a szexuális erőszak talán a legkevésbé látható probléma, miközben rendszerint ezzel is találkozunk, és amely a nem vágyott együttlétektől egészen a szexuális tevékenységre kényszerítésig terjedhet. Ami igazán jelzés értékű lehet a hozzátarozóknak, barátoknak, az a társadalmi elszigetelés. Amikor a bántalmazó határozza meg azt is, hogy mikor, kivel, mennyi időt tölthet az áldozat, amikor elvágja a családi, baráti szálakat. Ez nem csak ott és akkor okoz pillanatnyi fájdalmat a bántalmazottnak, hanem hosszú távon is, hiszen a módszeresen leépített emberi kapcsolatok azt eredményezhetik, hogy egy  kilépési kísérletnél az áldozat számára nem lesz olyan természetes támasz, amelyet segítségül hívhat.

A bántalmazás melyik fajtáját mutatta be a Varga Judit által megosztott videó?

Jól példázza azt a módot, amelyet fentebb említettem: az áldozatot úgy állítja be a bántalmazó, mintha valóban alkalmatlan lenne a legegyszerűbb feladat elvégzésére is, nélküle egy „senki” lenne.

Hova fordulhatnak Magyarországon a kapcsolati erőszak áldozatai?

Szerencsére több lehetőség is a rendelkezésükre áll a kapcsolati erőszak áldozatainak. Talán a legkézenfekvőbb megoldás az éjjel-nappal ingyenesen hívható Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), amely kifejezetten kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak létrejött szolgáltatás, és amelyet a +3680/20-55-20-as számon érhetnek el a bántalmazottak. Itt segítséget kaphatnak arra vonatkozóan, hogy egyáltalán beazonosíthassák a problémát, és átbeszélhetik a megoldási módokat is.

Az ország több pontján működő krízisambulanciák is várják azokat a bajba jutottakat, akik úgy érzik, valami nincs rendben a kapcsolatukban, és szeretnék megelőzni azt, hogy egy sokkal súlyosabb helyzet álljon elő. A krízisambulanciák elérhetőségei megtalálhatók az interneten. A bűncselekmények (ilyen a kapcsolati erőszak is) áldozatainak létrejött Áldozatsegítő Vonalon (0680/225-225), illetve az ország számos pontján megtalálható Áldozatsegítő Központokban is segítséget kaphatnak az áldozatok. 

Bár előfordultak sajnálatos kimenetelű ügyek, én mégis bízom abban, hogy az azonnali beavatkozást igénylő ügyeknél a 112-es segélyhívót érdemes tárcsázni. Több civil szervezet is foglalkozik bántalmazottakkal, érdemes őket is felkutatni a világhálón, könnyen lehet, hogy náluk találhatunk a problémánkra speciális segítséget.