Érkezhet a varsói modell Budapestre – sőt, akár Osváth Zsolték is csatlakozhatnak a legújabb Orbán-buktató projekthez

Nyitókép: Mandiner-illusztráció

***

Baranya Róbert és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban

Ma már minden közvélemény-kutató értékelhetően mérhető, egyes baloldali pártokét meghaladó támogatottságot jelez a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál (MKKP), ami azt mutatja, hogy a jövőben egyre inkább számolni kell vele az ellenzéki oldalon. Kérdés azonban, hogyan és mennyire. A válasz persze sok mindentől függ, de forgatókönyek már most felrajzolhatók.

A varsói puding próbája

Mint az az őszi lengyelországi parlamenti választáskor kitűnt, a jobboldali Jog és Igazságosság párt vezette Egyesült Jobboldal (ZP) szövetségnek egy látszólag polarizált, de koordinált ellenzékkel kellett szembenéznie. Három nagy tömb állt fel a kormányoldallal szemben: a Polgári Platform pártot vezető Donald Tusk által megálmodott, magát polgári-liberális összefogásnak definiáló Polgári Koalíció (KO), a Szymon Hołownia-féle Lengyelország 2050-et és a Lengyel Néppártot összefogó Harmadik Út (TD), valamint az Új Baloldal és a Baloldal Együtt pártot összefogó, szimplán Baloldalnak nevezett blokk.

Fontos kitétel volt e modellben, hogy a Harmadik Útnak és a Baloldalnak nem mindenben kellett egyetértenie, együtt kommunikálnia az ellenzék legerősebb pólusát jelentő KO-val, ebben közrejátszhatott az is, hogy  Donald Tusknak nem igazán magas a szimpátiaindexe. És nem kifejezetten a parlamenti többség megszerzése, sokkal inkább a minél szélesebb választói réteg megszólítása, aktivizálása lehetett a közreműködő erők célja. A néppárti szavazatokat a KO, a nagyvárosiak voksának egy jó részét a Baloldal gyűjtötte be, a vidéki jobboldali ellenzékiek pedig leginkább a TD mellé húzták be az ikszet. Az eredmény ismeretes, némi huzavona után Tusk alakíthatott koalíciós kormányt.

Úgy tűnik, ezt a kívülről elgondolt, kontrollált modellt Varsó után Budapesten is kipróbálhatják, de természetesen idehaza sem előzmény nélküli felállásról van szó. 2019-ben az ellenzéki összefogás pártjai az önkormányzati választáson addig kormánypárti bástyákat vettek be, áttörő sikert azonban nem értek el. A három évvel későbbi országgyűlési választásra ismét összefogtak, de a törvénytelenül érkező külföldi kampánytámogatás ellenére sem sikerült megszoron­gatniuk a Fidesz–KDNP-t. 2022-t követően egyre többen, szakértők, tanácsadók, ellenzéki politikusok is felvetették: százezres nagyságrendű az az ellenzéki szavazóbázis, amely nem kívánja annak a szövetségnek adni a voksát, amelyben közreműködik Gyurcsány Ferenc, a régi baloldal nekik nem lehet kormányzati alternatíva.

Habár a volt miniszterelnök a legelutasítottabb politikus, pártját a kormánnyal szemben álló oldal vezető erejeként tartják számon, és a parlamenti ellenzéki pártok többsége függ tőle. A DK holdudvara túlnyúlik a szervezet határain, az MSZP–SZDSZ-koalíciós együttműködéstől eredeztethető, erre utalnak a momentumos, párbeszédes kötődések, kapcsolati rendszerek. Akik ebből nem kérnek, azoknak kínál alternatívát az MKKP.

Ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet lapunknak elküldött kutatása, amelyből kiderül, hogy a baloldali szavazók és az MKKP szimpatizánsai egyaránt 90 százalékos arányban elégedetlenek Orbán Viktorral, ám a párt hívei 72 százalékos arányban mondanak nemet Gyurcsány Ferencre is, a többi baloldali erő szimpatizánsai viszont csak 49 százalékban. A Mandiner információi szerint választói akaratuk azért sem fog tudni teljesülni, mert a lengyel mintához hasonlóan itthon is egy látszólag polarizált, valójában koordinált ellenzékben gondolkodnak a kormánnyal szemben álló külföldi erők.

Sokan voltak Lengyelországban, akik nemmel voksoltak volna egy újabb Tusk-kabinetre, mégis bekövetkezett a fordulat. Magyarországon ugyanezt szeretnék elérni 2026-ban, de előbb még jöhet a főpróba a júniusi önkormányzati választáson. Ahhoz, hogy egy pártnak vagy pártszövetségnek országos listája legyen az országgyűlési választáson, a 106-ból legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania, úgy, hogy Budapesten és minimum 14 megyében legyen legalább egy jelöltje. A biztos baloldali körzetekben nem szükséges koor­dináció, ahogy a biztos jobboldaliakban sem. Koordinált jelöltállítás kizárólag a billegő körzetekben lehet indokolt.

Hiába méri azonban a legtöbb kutatás 5 és 10 százalék közé az MKKP-t – különösen a nagyobb településeken, az egyetemi városokban –, a kutyapártiak nem indítanak mindenhol polgármesterjelöltet, pláne nem a billegő körzetekben. Budapesten sem állítanak főpolgármester-jelöltet.

Eddig elmaradt az intenzív kampány

2022-ben tulajdonképpen hasonló történt. Hiába lehetett valószínűsíteni, hogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás nem tud többséget szerezni, az MKKP nem lépett. Pedig markánsabb kampánnyal lehet, hogy ma már parlamenti képviselője is lenne, például Kovács Gergely elnök a momentumos Hajnal Tamás ellenében indult a Hegyvidéken.

A mostani visszafogottság hátterében a Soros-kapcsolat állhat, lapunk informátorai szerint a sugallatukra nem engedik elindulni az MKKP-t billegő körzetekben vagy olyan helyeken, ahol valamilyen esélyt látnak baloldali fordításra. 

Készülve a következő országgyűlési választásra, már 2024-ben koordinálnak, letisztítják egymás előtt a politikai terepet.

Ha megnézzük a párt európai parlamenti listáját, akkor a befutó helyeken két olyan jelölt is van, aki köthető Soros György hálózatához. A lista első helyét Le Marietta, az Átlátszó egykori újságírója foglalja el, aki 2010 augusztusától Soros-projektekben vett részt, mígnem 2020-ban Karácsony Gergely főtanácsadója lett. A lista második helyén Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója szerepel, aki mellett aktívan kiállt a Soros-közeli Amnesty International Magyarország. Törley mozgalma a Soros György alapítványa által is pénzelt Gulyás Márton Norvég Alapból létrehozott platformjára is gyűjtötte a pénzt. A Soros-alapítványok képviselői korábban feltűntek pedagógustüntetéseken is.

Emlékezetes, hogy 2015-ben, a migrációs válság kirobbanásának időszakában a kormányzat plakátkampányban hívta fel a figyelmet a nemzeti konzultáció kapcsán az illegális bevándorlás veszélyeire. Az MKKP az Átlátszó Vastagbőr blogjával karöltve ellenkampánnyal válaszolt, és a kormányzati figyelemfelhívást kifigurázva, a Soros-féle narratívát erősítve bagatellizálta a veszélyt.

Bodoky Tamás, az Átlátszó alapító-főszerkesztője tagadta, hogy a portál Soros György lapja lenne, de egy interjúban elismerte, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az egyik legrégebbi és leghűségesebb intézményi támogatójuk. Fennállásuk, azaz 2011 óta évente átlagosan 30 millió forinttal segítették a munkájukat.

Influenszerek a spájzban

Újabb elemet hozott a képletbe a kegyelmi ügy kapcsán tartott fővárosi tüntetés. 

Csak úgy hemzsegtek a tüntetésen a baloldali politikusok, de másfél héttel később csak egy rettentő kínos demonstrációt sikerült összehozniuk.

Kérdés, hogy az alapvetően kormányellenes, de a hagyományos balliberális pártokat és politikusokat is ostorozó, milliós követői réteggel bíró influenszereket hogyan tudná becsatornázni az ellenzék, hogyan tudná a hangjukat szavazatra váltani. Erre megint csak lehetőséget jelentene a politikai kívülálló imázsával alapított MKKP, hiszen vonzó lehet az olyan fiataloknak, akik nem gondolkodnak a vezető ellenzéki pártokban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tüntetést szervező influenszerek között többen vannak olyanok, akik így vagy úgy, de részt vettek a 2022-es ellenzéki kampányban, például a Márki-Zay Pétert vendégül látó Nagy Ádám vagy a Dobrev Klárával és Gyurcsány Ferenccel is beszélgető Osváth Zsolt.