A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
„Reakciói elsősorban zsigeriek, nem átgondoltak” – írja a Metropolitan Egyetem címzetes docense.
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
„Magyar Pétert a botrány hozta, úgy tűnik az is viszi el” – írja Facebook-oldalán Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense. A kommunikációs szakember szerint Magyar felhasználta Novák Katalin kegyelmi ügyét és a fényre lépett, mint az egyik érintett.
„Klasszikus parazita stratégia, amely a saját szándékokat ráülteti egy a nyilvánosságban jól futó témára, amelynek lendületéből magának is haszna származik” – véli Perlaky-Papp. A kegyelmi ügy után szerinte most úgy néz ki, a nyilvánosság speciális sorsot szánt Magyarnak: „botrány építi, botrány emészti el”. „Méghozzá olyan témák, amelyek nem a közéleti szerepvállalással kapcsolatosak, hanem általános együttélési normákat sértenek” – teszi hozzá.
Perlaky-Papp szerint
tanulságos látni, hol kezdi el megbontani a kommunikáció a szereplőt: éppen az ő kommunikációjánál.
A kommunikációs szakértő úgy gondolja, egy botrány nagyon gyorsan teljesen új értelmezési keretbe helyezi az adott személyt, ahol az eddigi megszólalásai is új értelmet kapnak. A versenyszférában ez mindig a szlogenekkel indul, majd a márka ígéretének megváltozott jelentésével folytatódik. Ha nem figyelnek gyorsan képes változni a márkakép – írja.
„Magyar Péter esetében is a szlogenek és a digitális világ irányjelzői, a hashtagek kerülnek először új értelmezésbe. Látjuk a »ne féljetek« szlogen megváltozott tartalmát, majd jön a # Lúdas Matyi és a többi kommunikációs puzzle kifordítása. A mémek pedig ezrével ontják a leegyszerűsített és szórakoztató variációkat” – jegyzi meg a Metropolitan Egyetem címzetes docense.
Perlaky-Papp szerint a kár ugyanazzal a dinamikával terül majd szét, mint ahogy más esetben is terült: előbb viszi a személyt, majd átfertőzi a mögötte álló közösséget. „Amilyen sokáig marad jelen annyira képes azt meggyengíteni” – húzza alá.
„Magyar Péter érzi, hogy nagy a baj, hiszen azonnal reagál mindenre a témában. Láthatóan kapkod, félti a frissen szerzett hírnevét. Reakciói elsősorban zsigeriek, nem átgondoltak. Jogászként jogi tortúrával fenyeget, hamisan abban bízik, hogy ez segíthet. Miközben éppen azt az indulatos képet erősíti, aminek következtében egyre erősebben fonódik köré a gyanú. Indulatból megtámadja azokat is, akik eddig emelték, és még a jövőben segíthetik is” – írja a szakember.
A docens szerint az ügy megsemmisítő erejű végkimenetele nem Magyar Pétertől, hanem Varga Judittól és az eddig történtek dokumentációinak a bizonyító erejétől függ. „Amennyiben egyértelmű nyilatkozatot tesz a volt igazságügy miniszter asszony, akkor gyorsan lezárul a volt férj közéleti szerepvállalása. Méltatlanná válik választók képviseletére, az ügy ellehetetleníti a támogatását” – áll Perlaky-Papp posztjában.
Amennyiben továbbra is lassan szivárognak a dolgok, akkor a kár talán még nagyobb lehet, hiszen a lassabb hatású méreg még többeket is elérhet: a mögötte állókat is messzebb löki a politikától.
– írja.
Bejegyzése végén a szakértő megjegyzi:
„Magyar Péter közéleti megjelenésének eleje óta az a véleményem, hogy egy önsorsrontó történetet látunk. A kifutása a maga számára biztosan tragikus, a maximum egy Dugovics Tituszi sorsképet hozhat ki belőle.”
„Magyar Péter a stúdióban azt kéri számon az újságíróktól és a nyilvánosságtól, hogy ne zsigeri módon értékeljék az ügyet, hanem azt a kérdést tegyék fel maguknak: ez kinek az érdeke?
Ha így működne a nyilvánosság, akkor Magyar Pétert sosem ismertük volna meg ilyen széles körben”
– zárja posztját Perlaky-Papp József.