Szijjártó Péter reagált arra, hogy az oroszok Munkácsot lőtték
A külügyminiszter a kárpátaljai rakétabecsapódások kapcsán a béketörekvések fokozásának szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a háború eszkalálódásának veszélyét.
„Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak; azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak” – áll a levélben.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője (j) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (j2) tárgyalása Ungváron 2024. január 29-én. (MTI/KKM)
***
Magyarország levelet küldött az Európai Unió tagállamainak, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az ukrajnai magyar kisebbség helyzete továbbra sem javult, azok a követelések, amelyeket ezzel kapcsolatban Magyarország korábban megfogalmazott, mind ez idáig nem teljesültek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január végi kárpátaljai látogatásán hangsúlyozta:
„Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak; azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak.”
A külügyminiszter azóta kapott ugyan Ukrajnától ez ügyben válaszírást, de a gyakorlatban semmilyen előrelépés nem történt. Valószínűleg ennek következménye most az uniós tagállamoknak küldött hasonló tartalmú levél.
Amelynek tartalmáról a dokumentumot megszerző ukrán Radio Szvoboda azt írta, „a levélben a magyar fél kiemelte, hogy a nemzeti kisebbségek védelme prioritás Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai során, ezért Magyarország követeli, hogy az ukrajnai magyar közösség jogait állítsák vissza a 2015 előtti szintre”.
A médium szerint azt is hangsúlyozták, hogy a magyar kormány főleg a magyar nyelv szabad használatát garantáló általános jogok, valamint a politikai képviselethez való jog visszaállítását követeli, utóbbit regionális és országos szinten. Jelenleg húszezer diák tanul az ukrán iskolákban magyar tanítási nyelvű oktatás mellett, de ahogy az iratban áll, „a magyarok oktatásában – az előzetes ígéretek ellenére – nem vették figyelembe a magyar közösség képviselőinek javaslatait, többek között a tantárgyak meghatározásakor".
A dokumentumban szerepel az is,
hogy az ukrajnai közigazgatási körzetek átalakítása miatt megváltozott a régió lakosságának aránya.
„A kötelező tízszázalékos arány, amelyet a nemzeti kisebbségeknek el kell érniük a helyi lakosságon belül a nyelvi jogok igényléséhez, a nemzeti kisebbségek esetében nem indokolt” – fogalmaztak. Illetve azt is felrótták, hogy a magyar közösségnek nincs saját nemzeti kisebbségi képviselője az ukrán parlamentben.
Mindez szóba kerülhet Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hamarosan bekövetkező újabb videókonferenciáján is.