A Marx-féle világkapitalizmus éppen a kommunizmust használhatta fegyverként a történelmi piszkos munka elvégzésére.
„Márpedig a világerő »fő-projektje«, amely a »kapitalizmus« fedőnevet kapta, csak akkor működik »hatékonyan«, ha engedelmes munkaerő és fogyasztóerő állatok homogén masszájával dolgozhat. A fedőneveket mindig gondosan választja meg ez a világerő, mert döntő fontosságú, hogy a név a lehető legmegtév»esztőbb legyen. A kapitalizmus elnevezés például azt az illúziót kelti, hogy ez egy soha nem látott gyorsaságú értékfelhalmozásra képes szerveződési mód. Ennek éppen az ellenkezője igaz, ez egy parazita létmód, amely ugyan létrehoz értékeket is, de úgy, hogy közben ennél sokkal nagyobb mértékben pusztítja az emberi lét külső és belső természetét. A kommunizmus, mint fogalom arra utal, hogy ez egy »közösségiségre« épülő berendezkedés, holott soha még a valóságos emberi közösségeket ilyen brutálisan szétroncsoló létmód nem létezett, mint éppen a magát kommunizmusnak nevező berendezkedés.
A fiatal Karl Marx újságíróként gátlástalan indulattal és cinizmussal nem a kapitalizmust támadta, hanem az általa egyszerűen csak »régi „sz..r«-ként emlegetett tradicionális paraszti társadalmat. Sőt a kapitalizmust kifejezetten fontos s hasznos eszközként tételezte, mert ez a leghatékonyabb fegyver a tradicionalitás felszámolására. Egy évszázaddal később Rákosi ávósokkal végrehajtott »tsz-szervezése« során a Marx-féle világkapitalizmus éppen a kommunizmust használhatta fegyverként a történelmi piszkos munka elvégzésére.
Volt a hetvenes években egy vicc, amely azzal a kérdéssel indult, hogy mi a szocializmus, és az volt rá a válasz, hogy nem más, mint a kapitalizmusból a kapitalizmusba vezető út legkegyetlenebb szakasza. E vicc filozófiai üzenete világosan jelzi, hogy a magyarságnak azért már akkor is volt reflexív viszonya e »nem létező« világerő csínytevéseinek a felismerésére. Úgy látszik azonban, hogy ez mégsem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy a magyar választó felismerje azt is, hogy nem túl bölcs dolog e több ezer éve »nem létező« erő globális hatalmi struktúrájának lokális ügynökhálózatát kis híján a legerősebb párttá tenni, az »első szabad választás« fedőnevű projekt során. De ha egyszer ők voltak a »legcukisabban antikomcsik«, kérdez vissza az a több mint egymillió »magyar«, aki a kapitalizmus és a kommunizmus egymást kiegészítő berendezkedéseinek »szerzőit«, akik – lévén szerzők – »tudták, merték, tették«, majdnem a legerősebb párttá tette.
Ezért csalódtam egy kissé a megemlékezésekben, mert e több mint harminc év se volt elegendő ennek felismerésére.”
Nyitókép:
Farkas Dánielt Mohácsy István váltja a Fidelitas elnöki pozícióján. Mik az új elnökség főbb célkitűzései? Elérik-e a főbb kormányzati üzenetek a fiatalokat? Mit lehet tenni a Magyar Péter-jelenség ellen? Többek között ezekről kérdeztük a szervezet új vezetőjét.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
Hogyan lett egy '56-os forradalmárból Kádár ügynöke, aki még a saját feleségéről is jelentett? Tragikus és fordulatokkal teli történet a forradalom utáni megtorlás korából.
Az ember egy kicsit minden alkalommal visszahőköl, amikor újra és újra szembesül vele, hogy működik a globalista baloldal tenyeréből evő és a seggét nyaló sajtó.
„Az, hogy egy magyar ember a magyar közösségen túl az egész ország problémáira képes megoldásokat felmutatni, politikai értelemben kihagyhatatlan.” Interjúnk.
Saját honfitársaikat küldik minden eszközzel a halálba az ukrán toborzók. Gyomorforgató jelenetek.
Ilyen is csak Amerikában történhet.
