Az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Burana-t, hogy növelje a büfé bevételét

„Nekem amúgy a halálom ez a mindenhol zabálás. A Dumaszínházban azért nem mentem át a klubhelyszínről a színházba, mert ott az előadás alatt folyamatosan eszik a közönség. És még a kicsi helyen lévő büfés is bepróbálkozott, hogy ugyan már tartsak szünetet a 75 perces előadásban, mert akkor több piát tud eladni. Olyan rámenősen magyarázta, mintha teljesen hülye lennék, hogy nem látom be, ez a stand-upom végső értelme.

A mozikban is gyűlöletes a csámcsogás, néha már én is zabálom a popcornt, mert egyébként elviselhetetlen a rágás zaj. Mintha bélpoklos tengerimalacokkal lennék összezárva 2500 forintért.

És ahelyett, hogy a magaskultúra fellegváraiban irtanák ezt a konzumidióta zabálós hisztériát, az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Burana-t, hogy növelje a büfé bevételét. Már várom Orbán évértékelőjének félbevágását, hogy kolbászos katonákat szolgáljanak fel két nemzethalál-riogatás között, esetleg a focimeccsek is állhatnának 4/4-ből. Ja nem! Azért vannak szent dolgok, ellentétben a Carmina Burana-val.  

Anno a mosonmagyaróvári Kossuth gimiben Angéla tanárnő énekóráin kussban, kaja és pia nélkül kellett végighallgatni klasszikusokat, és 16 éves kamaszként kibírtuk. Mondjuk Angéla tanárnő kultúrát akart átadni, és nem szendvicset meg kávét eladni…”

***

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert