Talán fizikaóráról lógtunk el, hogy ott lehessünk a köztársaság kikiáltásánál 1989. október 23-án. Persze ez így nem teljesen pontos, mert olyan időket éltünk akkor, hogy nem lehetett tudni, egy-egy eseménynek mi lesz a vége. Hogy mit „engednek”.
Akkoriban már nem verték a tüntetőket az utcán, de azért a szocializmus utolsó hónapjait éltük, minden tömegrendezvénynek volt kockázata. Az még az előző rendszer volt, ha erősen omladozott is. Mindez abban is megnyilvánult, hogy a forradalom évfordulóját megpróbálta pacifikálni az állampárt. A köztársaságot az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás kiáltotta ki, aki abban ütött el a többi unalmas főkommunistától, hogy a nyolcvanas években észrevette a határon túli magyarság elnyomását, és többször is szót emelt az ügyében.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az államfő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Georgia épp egy „kvázi orosz állammá” alakul át, és a kormánypárt ellenőrzést gyakorol az ország jelentősebb intézményei felett.
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
Tizennégy színes egyéniség indul Románia elnöki versenyében, de felmérések szerint a románok egy erős elnököt szeretnének. Román pszichológus elemezte ki őket az Adevarulon.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Szijjártó Péter előterjesztésére többen is nagyköveti rangot kaptak.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
Golovin Vlagyimir szerint a több rutin és a jobb csapat győzött a norvégok elleni elődöntőben az Európa-bajnokságon.
