„Úgy tartották, Friderikusz szoci, Baló SZDSZ-es, én meg fideszes vagyok” – a HírFM Bezzeg című műsorában Betlen János sztorizott hosszan a régi időkről.
„Úgy tartották, Friderikusz szoci, Baló szdsz-es én meg fideszes vagyok” – a HírFM Bezzeg című műsorában Betlen János mesélt hosszan a régi időkről. Betlen 1989-ben kezdte pályáját akkor ellenzéki, azon belül SZDSZ-szel szimpatizáló újságíróként, és bár a legtöbben elfogadták, innen visszanézve leginkább fideszes bélyeget kapott kollégáitól. Következmények nélkül bekérdezett Kunczénak és Gyurcsánynak is,
és kissé egyedül érezte magát a balos Napkeltében.
„Én mindig igyekeztem természetesen viselkedni egy természetellenes közegben, de volt, amikor ráfáztam erre, és megbántam, hogy nem színészkedtem, vagy legalább nem kontrolláltam jobban az érzéseimet” – szögezi le Betlen. Úgy véli, a közönségnél viszont soha nem volt rossz visszhangja a személyének, munkájának, kivéve egy politikai pártot, amelynek a B közepe máig utálja őt.
Az egyórás beszélgetésben szó esik róla, hogyan vesztette el annak idején a fejét az Aktuális című műsorban, amikor kiállt Orbán Viktor mellett az édesapja „bányaügyében”, amit mai napig törvényesnek gondol: „Simicska Lajos sosem volt hülye, ha esetleg eszébe jutott volna, hogy törvénytelenül pénz adjon Orbán Viktor édesapjának, nem adott volna még kilenc társának is, pláne, nem hagy minderről nyomokat a cégbíróságon.”
Arról is mesél, hogy bár az SZDSZ-es körökből jött, mindig igyekezett, hogy ez ne hagyjon nyomot a televíziós munkáján, mert „az nem becsületes dolog”. Aztán hamar elkönyvelték fideszesnek, mondhatni
„ennyi ÁVH-s között én voltam felmutatható ellenpéldának a gestapós”.
Ebben szerinte csak annyi volt az igazság, hogy valóban nagyon örült, amikor a Fidesz 1998-ban nagy nehezen megnyerte a választást.
„Előtte úgy éreztem, hogy egy maffiaszerű szövetség uralja az egész országot, és ha bárkinek a legkisebb faluban elintéznivalója van, hozzájuk kell fordulni. Ez nagyon nyomasztó volt.”
A napkeltés időkből jól ismert Gyárfás Tamással kapcsolatban úgy véli, kizárt dolog, hogy ő rendelte volna meg a Fenyő-gyilkosságot, „megbízást legalábbis biztosan nem adott rá, bár az elgondolkodtató, hogy a magnófelvételekkel való zsarolási szándékot miért nem jelentette azonnal, hivatalosan az ügyészség számára.”
Arra a kérdésre, hogy a Napkelte a kilencvenes évek elején mennyire volt a balliberális kurzus alternatív lakájmédiája, Betlen János úgy válaszol:
„Amikor alakult, azt gondolom, ilyesmi volt a cél, hogy legyen szabadszájú, de mögötte álljanak ott a biztos baloldali emberek. Én 92-től dolgoztam bele. Nagy szabadságunk volt. Soha nem mondták meg, mit kérdezzünk. Hogy a szerkesztők kit hívtak be, más kérdés, de olyan nem volt, hogy a hét szereplője ne jöhetett volna.”
A Fidesz alatt is többnyire baloldali-liberális műsorvezetők voltak, és ő. Majd a Medgyessy-kormány idején „Rudi Zoltán akkori tévéigazgató behívott, és őszintén közölte, egy szabad demokrata politikus és néhány szocialista kolléga azt kérdezte tőle, hogy: ugye a Betlent kinyírod?. Sejtem, ki lehetett az az egy, Medgyessyvel jóban lévő politikus, egyszer találkoztam is vele véletlenül, megbánás volt a szemében.”
Mindez, mondja, nem akadályozta meg abban, hogy bármikor bekérdezzen bárkinek. Egyszer például Kuncze Gábor élő adásban azt mondta, hogy a Fidesz hülyeségeket beszél, mire Betlen azt kérdezte, hogy
„rendben, de ki tette tönkre az országot? Mert nekem tényleg az volt a véleményem, hogy nem a Fidesz, hanem ők.”
Vagy, idéz fel egy másik esetet, az őszödi beszéd utáni napon, amikor „Gyurcsány bejött a stúdióba, megkérdeztem, nem akar-e lemondani. Ő azt válaszolta, egyszer csak el kell az igazság felé indulni, erről szólt a beszéde. Erre én, hogy biztosan garantálni tudja, hogy ha még egyszer azon múlik a választási eredmény, hogy eladósítják a költségvetést, nem fogják megtenni még egyszer? És érdekes módon nem mondta, hogy nem. Nem hazudott a szemembe. Mondjuk az igaz, hogy utána a sajtófőnöke oda szólt, hogy a jövőben bárki kérdezheti, csak én nem.”
De olyan is akadt, hogy egy reggeli adás kapcsán felhívta Gyárfást, változtatni kellene a behívott vendégeken, mert „az 57 kommunista VIT óta ilyen kommunista felvonulást nem láttam”, Gyárfás pedig szó nélkül elfogadta a véleményét.
Sőt, akkor sem koppintott senki a fejére, amikor 2006. október 23-a másnapján a budapesti rendőrkapitányt felelősségre vonta, miért terelték a tömeget szervezetten az Alkotmány utca torkolatától a Deák tér felé; „ezt a saját szememmel láttam”.
Az adás végén röviden elmondja a véleményét számos közéleti személyről is. Így például azt, hogy Csurka István „személyesen is nagyon megnyerő volt”, Lendvai Ildikó „mostanában nagyon jó cikkeket ír”, Pokorni és Navracsics „rendes emberek”, Szijjártó „sokat fejlődött”, Bayer Zsolttal kapcsolatban mindig örül, amikor az „megfogadja, hogy nem lesz olyan vad”,
Orbán Viktor pedig „nagyon tud valamit”.
Nyitókép: YouTube
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Hét gépjármű ütközött egymásnak.
