Kötelezettségszegési eljárást indított az EU a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Magyarország két hónapot kapott, hogy válaszoljon a felszólító levélre.
Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetője szerint az eljárás akár évekig is eltarthat és a végén súlyos pénzeket is fizethetünk.
Ahogy arról a Mandiner korábban beszámolt, az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható eljárást. A hivatalos indokolás szerint az Európai Bizottság úgy véli, hogy
a magyar szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését,
mint például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Magyarország két hónapot kapott, hogy válaszoljon a felszólító levélre, amennyiben a választ nem tartják elfogadhatónak, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarország két hónapot kapott, hogy válaszoljon a felszólító levélre.
A hír kapcsán szerkesztőségünk megkereste Tárnok Balázst, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetőjét. A szakértő szerint a kötelezettségszegési eljárásnak ez még csak az első szakasza, ilyenkor az Európai Bizottság informálisabb keretek között jelzi a tagállam felé a kifogásolt pontokat, amelyre az adott tagállamnak – jelen esetben Magyarországnak – két hónapja van reagálni.
Vélhetően az fog történni, hogy Magyarország nem ért egyet azokkal a pontokkal amiket az EB listázott,
a választ várhatóan a Bizottság sem fogja elfogadni, ezt követően pedig jó eséllyel elindítják a második szakaszt. Ekkor már egy indoklással ellátott véleményt bocsátanak ki, amely már egy formalizáltabb szakasza az eljárásnak” – fogalmazott jogász, aki szerint ha a magyar kormány ezt is visszautasítja,
az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bíróságra viheti az ügyet, amelynek döntése már kötelező érvényű lesz a felekre nézve.
A fenti forgatókönyv megvalósulása esetén ha az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adna igazat a bírósági eljárás során, a bírói testület kötelezheti Magyarországot, hogy a kifogásolt pontok alapján módosítsa a nemzeti jogszabályt. A szakértő úgy látja: ha a magyar kormány továbbra is ellenáll a döntésnek, akkor újabb keresetet indíthat a Bizottság, ami már arra vonatkozhat, hogy
különböző kényszerintézkedéseket alkalmazhatnak, akár súlyosabb pénzbírságokat szabhatnak ki.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány ellenállása esetén az egész procedúra mennyi ideig tarthat, Tárnok Balázs úgy válaszolt: „Hónapokról beszélhetünk, amíg a Bizottság megindítja a keresetet a Bíróságon, a bírósági eljárás pedig akár évekig is eltarthat” – véli a jogász, aki elmondta azt is: „a legszélsőségesebb végkifejletnek számít az, amikor egy kormány nem hajtja végre a Európai Bíróság döntését, a tagállamok általában ezt meg szokták tenni”.
Mint ismert, nem ez az első kötelezettségszegési eljárás, amit az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított, legutóbb például a szén-dioxid kibocsátását beárazó rendszer új szabályai és az új gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok miatt kerültünk célpontba.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bizottság intézkedéseket tesz az uniós irányelvek teljes körű és időben történő átültetése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq