Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint mindez a Mol kiemelkedő operációs és költséghatékonyságának, illetve megfontolt beruházási politikájának köszönhető.
A 2022-es rekordévhez képest visszaeső, de a várakozásokat így is jócskán meghaladó negyedik negyedéves eredménnyel nyitotta meg a hazai tőzsdei cégek gyorsjelentési szezonját pénteken a Mol – számol be a Világgazdaság. A lap szerint a külső környezet ugyan romlott kissé az egy évvel korábbihoz képest, a hazai szabályozók enyhültek, ez pedig részben ellensúlyozni tudta a gyengébb működési környezet hatásait.
A magyar olajtársaság az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA soron 19 százalékkal mérséklődő, 354,2 milliárd forintos eredményt ért el. Dollárban számítva 7,7 százalékos volt a csökkenés, a 992 millió dolláros (CCS) EBITDA ezzel
túlszárnyalta a 881,9 millió dolláros elemzői konszenzust,
az október–december közötti eredmény ráadásul két százalékkal jobb lett a szezonálisan legerősebb, harmadik negyedévinél is.
A tavalyi utolsó három hónapban megtermelt 243,2 milliárd forint tisztított üzemi eredmény (EBIT) 19 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 2022 végén még 21 milliárd forint adózás utáni veszteség egy év leforgása alatt 110 milliárd forintos nyereségbe fordult át, amiben az egy évvel korábbinál kedvezőbb devizapiaci széljárásnak is szerepe lehetett.
Az adózott eredmény dollárra átszámítva 299 millió dollárra rúg, ami közel duplája az elemzők által várt 155,5 milliós nettó eredménynek.
Az idei hasonlóan erős év lehet, a menedzsment iránymutatása alapján a CCS EBITDA elérheti a hárommilliárd dollárt, míg az adózás előtti eredmény 1,6 milliárd dollár lehet. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint mindez a Mol kiemelkedő operációs és költséghatékonyságának, illetve megfontolt beruházási politikájának köszönhető, amely képes volt ellensúlyozni a külső környezet hatásait.
Nyitókép: A MOL Campus karácsonyi fénykivilágításban 2023. december 17-én. MTI/Hegedüs Róbert
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
Az RMDSZ elnöke szerint szükség van arra, a magyar emberek helyzetbe hozzák a képviselőiket a romániai választásokon, „senki nem maradhat otthon”.
Soha nem engedhetünk a csordamentalitásnak. Veszprémy László Bernát írása.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
