Meddig marad válasz nélkül a guruló dollárok ügye?

„A nemzeti kormányok megbuktatásával ugyanis az a valódi céljuk, hogy »üzleti érdekek előmozdításán« dolgozzanak. Nagyon-nagyon jó lenne tudni, hogy pontosan milyen üzleti érdekekről van szó, amelyek miatt be lehet avatkozni egy ország szuverenitásába, egyáltalán ki, miért és milyen jogon veszi a bátorságot ahhoz, hogy ezt megtegye?

(...)Paradox módon tehát ahogyan egyre többet tudunk az AfD működéséről és a mögötte álló finanszírozói körről, úgy szaporodnak a kérdések. Nem véletlen, hogy a Mandiner igyekezett válaszokat találni, ám a szervezet egyik vezetőjétől sem kaptak érdemi rekaciót a kérdéseikre. Pedig éppen ők azok, akik az átláthatóságot kérik számon a jobboldalon és minden ügyben elszámoltathatóságot kövtelnek.

Nem jobbak ebben hazai helytartóik sem. Amióta ugyanis kiderült, hogy lebuktak, hogy átverték a saját választóikat, hogy a kampányukat valójában Soros György finanszírozta, hallgatnak.

Már annyit sem mondanak, mint korábban, hogy »nem tudtunk róla«.

A kutya ugat, a karaván halad. A következtetést így majd a választóiknak kell levonniuk. Nekik kell eldönteni, hogy mennyire zavarja őket, hogy át lettek verve, hogy mennyire zavarja őket, hogy senki nem képes eléjük állni és levonni az elmúlt 30 év legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányából a következtetéseket. Most magabiztosak a baloldalon, mert azt gondolják, hogy megtalálták a jobboldal Achilles-sarkát.

Csakhogy míg a jobboldalon a hibáknak is következménye van, addig a baloldalon a bűnöknek sincs. A hazugság, a nemzeti érdek elárulása és a választók semmibe nézése pedig bűn. Ősbűn. És nem kell csodálkozni, ha ezt a szavazók is így gondolják majd.”

***

Nyitókép: MTI/Beliczay László