Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az ukrán gazdák versenyelőnyt élveznek, mivel nem kell teljesíteniük a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat, mint az európaiknak.
Közös demonstrációt szerveznek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia képviselőivel együtt február 22-re, arra hívják fel a társadalom figyelmét, hogy az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer tönkreteszi az európai gazdákat – erről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélt az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Elmondta, hogy az elmúlt években az Európai Agrárpolitika (KAP) zsákutcába kanyarodott, az állattartókat és a mezőgazdasági termelőket klímagyilkosnak bélyegezték és ezt jogszabályokkal is megerősítették. Az európai zöld megállapodásról szólva (Green Deal) kifejtette: egy szakmaiatlan és megalapozatlan diktátumról van szó. Az elmúlt időszak gazdatüntetései után ebből kezdenek a döntéshozók visszahátrálni, vélhetően a közeledő EP választások miatt. Ehhez társul még az
Ukrajnából az EU-ba korlátozás nélkül érkező gabona és élelmiszerimport – baromfihús, tojás, méz – amely egyenlőtlen helyzetet teremt, veszélyezteti az európai gazdákat és fogyasztókat.
Az ukrán gazdák versenyelőnyt élveznek, mivel nem kell teljesíteniük azokat a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat, mint az európai gazdáknak, továbbá méretgazdaságossági tényezők is mellettük szólnak – emelte ki.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című hétfői műsorában Győrffy Balázs kijelentette, hogy az egész európai gazdatársadalom forrong, elfogyott a türelem. „Azt látjuk, hogy a brüsszeli elit magasról tesz a véleményükre és problémáikra” – fogalmazott. Hozzátette: a demonstrációk egyik célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét és eloszlassa a termelőket érő bírálatokat. A vizeink, a földünk megvédése közös cél, és az állatjólét egyben gazdasági érdeke is a termelőknek – hangsúlyozta. A műsorban elhangzott: Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportja elérte a háború előtti szintet, az EU mégis fenntartja a szolidaritási folyosót, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsák a fejlődő országok gabonaellátását. Győrffy Balázs ezzel összefüggésben kifejtette: ennek oka, hogy Ukrajna kiszorult az európai piacokról és most ezt igyekeznek visszaszerezni.
Rámutatott:
a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalatból kilenc nyugat-európai és az Egyesült Államokban bejegyzett nagy társaság, az ő érdekük, hogy piacot szerezzenek Európában,
de ennek az európai gazdálkodók fizetik meg az árát. A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) országjárásba kezdett, mintegy 70 fórumon ismertetik majd a vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos tudnivalókat illetve az uniós mezőgazdasági politika várható alakulásáról tájékoztatnak – tudatta.
Kifejtette: a gazdatársadalom a magyar kormánytól minden támogatást megkap. Vidékfejlesztési programokra óriási forrásbőség áll rendelkezésre; minden 100 forintból 80 forint hazai forrás, ami a maximálisan biztosítható érték. Az EP választások egyik kérdése, hogy Magyarországot olyanok képviseljék Brüsszelben, akik értik a mezőgazdaság működését, vagy akik legyőzendő ellenséget látnak benne – fogalmazott Győrffy Balázs.
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció: AFP/JANEK SKARZYNSKI
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Az ukrán elnök elmondása szerint Donald Trump nem fog tétlenkedni beiktatása után.
A brit lap szerint Moszkvában senki sem siet a béke megteremtésével.
Szerinte nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver Ukrajna elleni alkalmazása sem.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
