Törvény, népszavazás és a brüsszeli eljárással szembeni ellenállás is bizonyítja a kormány eltökéltségét.
Bár a baloldal most minden lehetőséget megragad, hogy támadja a kormányt a kegyelmi-ügy kapcsán, ahogy a kormánypárti képviselők is rámutattak, minden fontos volt az ellenzéknek eddig, csak a gyermekek védelme nem.
Ezt alapul véve érdemes áttekinteni, mit tett a kormányoldal az előző években ezen a területen.
A legfontosabb mérföldkő, a leginkább az LMBTQ- és genderpropaganda térnyerésére adott, 2021 júniusában elfogadott, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényt, amelyet a Fidesz-frakció nyújtott be egy hónappal korábban az Országgyűlés elé.
Ahogy Kocsis Máté akkor fogalmazott: „Minden jóérzésű embert megráz, de minket, szülőket különösen is megvisel, amikor pedofil bűncselekményekről hallunk a hírekben. Az sincs rendjén, hogy gyermekeink egyre több helyen találkozhatnak életkoruknak nem megfelelő tartalmakkal, de az sincs, hogy a pedofilok sokszor túl enyhe büntetést kapnak”.
Az elfogadott törvény lényegi elemei között ott volt a pedofilnyilvántartás bevezetése és a Btk. szigorítása, kimondva, hogy
a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinek elkövetői akár 20 évet is kaphatnak, és nem lehet feltételesen szabadlábra bocsátani őket.
A legsúlyosabb pedofil-bűncselekmények korábban sem már évültek el, a változtatással azonban az enyhébb esetekben a 18 éves kor helyett a sértett 21 éves korától indul az elévülés. Új minősített eset lett a zaklatás tényállásánál az, ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el.
Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat a jogszabály: az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban.
A törvényjavaslatot hevesen bírálta a balliberális ellenzék, amely nem is szavazta meg az előterjesztést.
Velük együtt melegjogi szervezetek is tiltakoztak a jogszabály ellen, diszkriminatívnak minősítve azt.
Brüsszelből is azonnal jöttek a támadások. Hazánk ellen kötelezettségszegési eljárás indult, amely már a peres szakaszba lépett az Európai Bíróságon, miután a magyar kormány nem hátrált a kérdésben.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt is elismerte nemrég, hogy a migrációs intézkedések mellet a gyermekvédelmi törvény miatt sem érkeznek az uniós támogatások Magyarországra.
A törvény elfogadását követően a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményezett, amelyet a 2022-es országgyűlési választásokkal egy időben tartottak meg. Az iskolai szexuális felvilágosításról, a nemátalakító műtétekről, a gyermekeknek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmakról szóló, négykérdéses népszavazáson a válaszadók 92-95 százalékban a kormány céljaival megegyező válaszokat adtak.
A már hatályban lévő szigorítások mellett robbant ki a budapesti Krúdy Gyula Általános Iskolában történt pedofil-botrány, amelynek során kiderült, hogy az ottani pedagógiai asszisztens homoszexuális kapcsolatot létesített az egyik diákjával és ezzel még videobejegyzésekben büszkélkedett is.
Az ügyre reagálva a kormány 2023 ősszel bejelentette: tovább szigorítják a szabályozást.
A szigorítás folyamatosan napirenden volt, de eddig nem született belőle konkrét javaslat. A kegyelmi ügy azonban katalizálta a folyamatot és Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjében bejelentette, hogy megerősítik a gyermekvédelmi rendszert és kiegészítik a jogszabályokat, az alkotmánytól a miniszteri rendeletig.
Hozzátette: az áldozatok kálváriája kötelezi őket arra, hogy törvénycsomagot nyújtsanak be. A gyermekvédelmi intézmények vezetését, működését, az ott dolgozók lehetőségeit is jobban szabályozni fogják. A javaslatot az ígéretek szerint tavasszal nyújtják majd be a parlamentnek.
Nyitókép: játszótér Szentendrén (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A Tisza-elnök átlépett a Facebookról a valóságba, és rögtön megsemmisült. Mi pedig szájtátva figyeljük a rendszerváltoztatás óta eltelt idő legijesztőbb politikai skizofréniáját. Nagy Ervin írása.
Bohár Dániel két fontos kérdést is intézett Magyarhoz.
A Tisza-vezér nem válaszolt a számára kellemetlen kérdésekre.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
