A gyermekvédelem évek óta csak a kormányoldalnak fontos: mutatjuk a legfontosabb mérföldköveket

Bár a baloldal most minden lehetőséget megragad, hogy támadja a kormányt a kegyelmi-ügy kapcsán, ahogy a kormánypárti képviselők is rámutattak, minden fontos volt az ellenzéknek eddig, csak a gyermekek védelme nem.

Ezt alapul véve érdemes áttekinteni, mit tett a kormányoldal az előző években ezen a területen.

A legfontosabb mérföldkő, a leginkább az LMBTQ- és genderpropaganda térnyerésére adott, 2021 júniusában elfogadott, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényt, amelyet a Fidesz-frakció nyújtott be egy hónappal korábban az Országgyűlés elé. 

Ahogy Kocsis Máté akkor fogalmazott: „Minden jóérzésű embert megráz, de minket, szülőket különösen is megvisel, amikor pedofil bűncselekményekről hallunk a hírekben. Az sincs rendjén, hogy gyermekeink egyre több helyen találkozhatnak életkoruknak nem megfelelő tartalmakkal, de az sincs, hogy a pedofilok sokszor túl enyhe büntetést kapnak”.

Elkövetői nyilvántartás, büntetőjogi változások

Az elfogadott törvény lényegi elemei között ott volt a pedofilnyilvántartás bevezetése és a Btk. szigorítása, kimondva, hogy 

A legsúlyosabb pedofil-bűncselekmények korábban sem már évültek el, a változtatással azonban az enyhébb esetekben a 18 éves kor helyett a sértett 21 éves korától indul az elévülés. Új minősített eset lett a zaklatás tényállásánál az, ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el.

Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat a jogszabály: az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban.

Velük együtt melegjogi szervezetek is tiltakoztak a jogszabály ellen, diszkriminatívnak minősítve azt. 

Brüsszelből is azonnal jöttek a támadások. Hazánk ellen kötelezettségszegési eljárás indult, amely már a peres szakaszba lépett az Európai Bíróságon, miután a magyar kormány nem hátrált a kérdésben. 

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt is elismerte nemrég, hogy a migrációs intézkedések mellet a gyermekvédelmi törvény miatt sem érkeznek az uniós támogatások Magyarországra.

Népszavazással megerősítve

A  törvény elfogadását követően a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményezett, amelyet a 2022-es országgyűlési választásokkal egy időben tartottak meg. Az iskolai szexuális felvilágosításról, a nemátalakító műtétekről, a gyermekeknek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmakról szóló, négykérdéses népszavazáson a válaszadók 92-95 százalékban a kormány céljaival megegyező válaszokat adtak. 

A már hatályban lévő szigorítások mellett robbant ki a budapesti Krúdy Gyula Általános Iskolában történt pedofil-botrány, amelynek során kiderült, hogy az ottani pedagógiai asszisztens homoszexuális kapcsolatot létesített az egyik diákjával és ezzel még videobejegyzésekben büszkélkedett is. 

Érkezik a következő csomag

A szigorítás folyamatosan napirenden volt, de eddig nem született belőle konkrét javaslat. A kegyelmi ügy azonban katalizálta a folyamatot és Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjében bejelentette, hogy megerősítik a gyermekvédelmi rendszert és kiegészítik a jogszabályokat, az alkotmánytól a miniszteri rendeletig. 

Hozzátette: az áldozatok kálváriája kötelezi őket arra, hogy törvénycsomagot nyújtsanak be. A gyermekvédelmi intézmények vezetését, működését, az ott dolgozók lehetőségeit is jobban szabályozni fogják. A javaslatot az ígéretek szerint tavasszal nyújtják majd be a parlamentnek.

Nyitókép: játszótér Szentendrén (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)