Peres szakaszba lépett a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás a gyermekvédelmi törvény miatt, az LMBTQI-lobbi pedig 20 tagállamot látna szívesen Brüsszel pártján; Belgium már be is jelentkezett.
Baltás Olga írása
Immár peres szakaszban van az a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárás, amely még 2021-ben indult a 2021. évi LXXIX. gyermekvédelmi törvénnyel – ellenzői körökben pedig „homofób”, „pedofil” törvény néven elhíresült jogszabállyal – kapcsolatban. Mint kiderült, az Európai Bizottság nem egyedül pereskedik: beavatkozóként Belgium segíti a Magyarország elleni eljárásban. Mindez az LMBTIQ+-párti NGO-k szerint nem elég:
Mint ismeretes, az Európai Bizottság múlt decemberben keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához annak megállapítása iránt, hogy Magyarország a törvény megalkotásával megszegte uniós kötelezettségeit.
Mindeközben közzétette éves jelentését a szexuális kisebbségek jogvédelmére vállalkozó International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association. Az NGO szerint Európa-szerte elharapózóban van az LMBTIQ+-közösség elleni bűncselekmények száma. Miközben a jelentés készítői Magyarországgal kapcsolatban is kritikusan fogalmaznak, a kritikák nagy része homályos, nehezen megfogható esetek említésére szorítkozik. Ezzel szemben több, „fejlett", nyugati demokráciáról is megtudhatjuk, hogy a szexuális kisebbségekkel szembeni inzultus számos esetben a tettlegességig fajul. Ausztriában például egyetlen negyedév leforgása alatt több mint kétszáz gyűlöletbűncselekményt regisztráltak a hatóságok. Belgiumban két férfit bántalmaztak és raboltak ki egy Liège előtti melegbár előtt, a tavalyi brüsszeli Pride alkalmával pedig egy fiút ért atrocitás családjával együtt. A támadók a fiú által cipelt szivárványos zászlót gyújtották fel, a sértett égési sérüléseket szenvedett. A teljes jelentést itt olvashatja el.
A gyermekvédelmi törvény számos, már meglévő törvényt módosít, és tartalmilag olyan rendelkezéseket tesz, miszerint az iskolákban a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások nem irányulhatnak születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, vagy a homoszexualitásnak a népszerűsítésére, az ilyen jellegű műsorszámok 18 éven aluliaknak nem ajánlott minősítést kapnak (és ezáltal csak 22.00 és 5.00 óra között tehetők közzé), egyébiránt pedig kiskorúak számára tilos ilyen jellegű tartalmat elérhetővé tenni. A szabályozással a jogalkotó a szülő kizárólagos belátására kívánja bízni a gyermek szexuális nevelését, vagyis
Az európai társadalmaktól nem idegen, hogy bizonyos intézményeket meghatározott jogpolitikai indokok által vezérelten egy meghatározott kor betöltésétől tegyenek elérhetővé; gondoljunk csak az jogosítvány megszerzésére, szeszesitalok-és dohánytermékek megvásárlására, házasságkötésre vagy akár a szavazati jogunk gyakorlására. Az ilyen jellegű szabályok nem öncélt szolgálnak, hanem védik a társadalom tagjait az egyéntől, és az egyént is önmagától.
Bár a miniszterelnök a törvény meghozatalakor akként vélekedett, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan pontot találni a törvényben, amely alapján kötelezettségszegési eljárást indíthatna, most úgy tűnik, hogy az előrejelzések nem mutatkoznak helytállónak, hiszen az eljárás folyamatban van, mindezt pedig tetézi, hogy a legnagyobb európai LMBTQI-barát ország, Belgium – és vele karöltve több másik állam is – a perbe való beavatkozása mellett döntött a Bizottság oldalán.
Belgium beavatkozása se nem ad hoc, se nem elszeparált jelenség, hanem az LMBTQI+ emberek jogaiért folytatott harcának következő állomása. A belga szövetségi minisztertanács „Az LMBTQI+-barát Belgiumért" elnevezésű akciótervében ugyanis látványosan elkötelezte magát, hogy nemzetközi és európai szinten is vezető szerepet vállaljon ebben a műfajban. Ennek fényében pedig nem is annyira meglepő, hogy anno Belgium kezdeményezésére fogalmazódott meg az uniós tagállamok közös nyilatkozata és indult meg a kötelezettségszegési eljárás a szóban forgó magyar törvény kapcsán.
úgy, hogy az érdekei szempontjából kívánatos döntés születhessen.
A Bizottság a világ felé úgy nyilatkozik az ügyben, mint az emberi jogok védelmezője, aki kiáll az LMBTQI emberek egyenlősége mellett. Érdekes módon, kommunikációjától eltérően, keresete már kevésbé szivárványos, ugyanis abban kizárólag piaci sérelmeket sorakoztat fel.
A kereset szerint a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, különösen a médiaszolgáltatások vételét, tovább közvetítését, egyúttal megsértette az emberi méltóságot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás-és tájékozódás szabadságát és nem utolsó sorban a megkülönböztetés jogát is. Ezzel a keresettel a Bizottság tulajdonképpen úgy kér alapjogi tárgyú ítéletet az Európai Bíróságtól, hogy az ügyet valójában elsősorban "piaci alapon", kereskedelmi kérdésként tálalja.
Ez számára előnyös, hiszen a piaci érdekekre hivatkozva érvényesülni tud az uniós jog elsőbbségének „jolly jokere", ütve a tagállam kezében maradó alkotmányos önrendelkezés lapját. Így végső soron a perben a Bíróság valójában
A kormány mindennek ellenére kitart a gyermekvédelmi törvénye mellett, sőt, Orbán Viktor évértékelőjében kiemelte, hogy újabb kiegészítésekre kell számítani, ugyanis a kormány célja nem kisebb, mint Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének kialakítása.
A szerző az Aurum Alapítvány ösztöndíjasa
Borítókép: A kép illusztráció. JOHN THYS / AFP
A megszökött fiút, akivel Bódis Kriszta és Magyar Péter beszélgetett a miniszterelnök YouTube-csatornáján, a gyám tudta és beleegyezése nélkül vitték egy fővárosi szállodába, ahol interjúra készítették fel, állítja Pócs János.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy ezek a nehézségek csupán az elmúlt tizenöt évben keletkeztek.
„Az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitása rendkívül fontos lépés az Európai Unió bővítése és Ukrajna teljes uniós csatlakozása felé” – mondta António Costa.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
A Fidesz elnöke leszögezte, hogy egyetlen migrációs paktum lehetne elfogadható, ami azt mondaná ki, amit a magyar jogszabályok.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
