Volt meglepetéspártja is a tavalyi évnek, de a lényeg nem változott. Mutatjuk a részleteket!
Sokkal inkább az ellenzéki térfélen volt izgalmasabb, vagy ha úgy tetszik, mozgalmasabb a 2023-as esztendő a pártpreferenciák alakulását tekintve, főleg a pártok közötti adok-kapok és az új formációk megjelenése miatt. Összegzésünkben azoknak a kutató-intézeteknek az adataira koncentráltunk, amik rendszeresen mérték év közben a pártpreferenciákat.
A Nézőpont Intézet tavaly januári, ugyanakkor már a 2024-es európai parlamenti választásokra koncentráló felmérése szerint a kormánypártok erősen kezdték az évet, 56 százalékos eredményre számíthattak volna, amely akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számukra. A DK a Nézőpont szerint 14, a Mi Hazánk és a Momentum 6-6 százalékon állt januárban. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentett volna a kiosztható 21-ből.
Az Idea Intézet ezzel párhuzamosan épp a vészharangot kezdte kongatni a Fidesz felett, a kormánypárt támogatottságának általuk mért csökkenése miatt, (amelyet a teljes népességen belül 31, míg a biztos szavazó pártválasztók között 48 százalékra mértek) elismerve ugyanakkor, hogy „a Fidesz domináns pozícióját egyetlen ellenzéki párt sem veszélyezteti.” A DK náluk a teljes népességben 12, a Mi hazánk 6, a Momentum és a Kétfarkú 4 százalékon állt.
Utóbbi a Medián februári felmérése szerint a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált a 40 év alattiak körében. A kutatási eredmények alapján az összes pártot tekintve a Fidesz-KDNP volt ebben a kategóriában is a legnépszerűbb, a 40 évesnél idősebbek körében pedig tarolt.
Az ellenzék ezzel együtt tavaly tavasszal újabb csapást szenvedett el, a Nézőpont február végi felmérése azt mutatta: ha akkor tartották volna az országgyűlési választásokat,
a Fidesz nagy valószínűséggel elérte volna a 2022-es hazai listás eredményét (52 százalék).
Ezzel együtt náluk is elkezdett hasítani a Kutyapárt, ahogy a Mi Hazánk is. Mindkét formációnál 9 százalékos támogatottságot mértek, felzárkózva a 12 százalékos DK mögé. A Momentum ebben a felmérésben is a parlamenti küszöbön billegett, a többiek viszont még ezt a szintet sem tudták hozni. Mindez azt jelezte – és erre a Nézőpont áprilisi felmérése is rámutat – hogy
az ellenzéki átrendeződésből a Mi Hazánk és az MKKP profitált leginkább.
A nyáron sem történt jelentős változás: dacára a gazdasági válságnak és a magas inflációnak a kormánypártok támogatottsága nem csökkent. Az Idea Intézet felmérése és a és a Republikon nyári kutatása annyi változást jeleztek, hogy a Momentum 5-6 százalékra, azaz a parlamenti küszöbszintre emelkedett; DK-n kívül viszont a Mi Hazánk és az MKKP is tartotta magát. A Medián júniusi mérése pár százalékos eltéréssel, ugyanezeket mutatta ki.
Az őszre azonban már éreztették hatásukat a gazdasági nehézségek, a Nézőpont szeptemberi felmérésében azt mutatta ki, hogy a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna, de közülük minden tizedik (a választók 5 százaléka) ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg támogatná. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet – írta elemzésében a Nézőpont, amelynek felmérése szerint a Mi Hazánk (9 százalék) az MKKP (8 százalék) és a Momentum (8 százalék) is felzárkózott Gyurcsány Ferenc pártja mögé (10 százalék).
A Rebublikonnál ugyanakkor nagyobb volt a differencia a DK és a többik között. Ez a kutatóintézet őszi felmérésében azt emelte ki, hogy egyre nagyobb a bizonytalanok aránya a választók között. Novemberben mindössze annyi történt, hogy az MKKP kissé visszaesett, ugyanakkor a kivont karddal a DK-nak rongyoló Donáth Anna pártja nem nagyon tudott profitálni a nagy függetlenedésből, ami az önkormányzati szinten a jeleke szerint nem is valósul meg.
Az ellenzék többi pártja ebben az évben a bejutási szint eléréséért küzdött leginkább.
Az MSZP, az LMP és a Jobbik is 2-5 százalékon mozgott év közben, ugyanakkor olyan új formációk mint a Jakab Péter által gründolt, A Nép Pártján egyes felmérések szerint novemberben meg is előzte a pártvezető korábbi pártját. A Medián pedig Vona Gábor szeptemberben alakult pártját mérte máris két százalékra pár héttel az alapítás után. A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Néppárt pedig stabilan hozta egész évben ezt a támogatottságot a felmérések szerint.
Összegezve, a Fidesz-KDNP pár százalékos hullámzása mellett az ellenzék továbbra sem tudott közelebb kerülni a kormánypártokhoz. Ugyanakkor biztos, hogy a június EP-, illetve önkormányzati választások után tisztább lesz a kép az ellenzéki térfélen, ahol lassan már megszámlálhatatlanul sok párt verseng a szavazatokért.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Jelenlegi országgyűlési és önkormányzati képviselők is ringbe szállnak majd.
Orbán Viktort is alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére Magyar Péterrel szemben.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
Nyolc százalékkal csökkent a kormányváltást szorgalmazók aránya, amely a legalacsonyabb szint 2024 nyara óta.
Sikerült a 2022-es választási eredményeket legpontosabb prognosztizáló intézet adatait törölni.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
