Európa lett a vallástalanul vallásos kontinens
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
Gyakorló keresztényként egyetlen esetet tudok felidézni, amikor kézzelfogható hátrány illetve kényelmetlenség érhetett volna a vallásom miatt.
„Egy olyan nehezen tettenérhető jelenségnél, mint amilyen a hazai keresztényüldözés, a legjobb, ha az ember a saját tapasztalataira hagyatkozik. Íme az enyém: az elmúlt bő fél évszázadból, amelyet gyakorló keresztényként és magyar állampolgárként megértem, egyetlen esetet tudok felidézni, amikor kézzelfogható hátrány illetve kényelmetlenség érhetett volna a vallásom miatt. Az az egy eset azonban még bőven a vállaltan ateista előző rendszer idejére esett, és végül abból sem lett semmi (a főiskola párttitkára akadékoskodott a felvételin, de lehurrogták, azaz többségi szavazás nyomán a felvételi bizottság ignorálta az álláspontját).
Magyarországon nincs keresztényüldözés, mint ahogyan nincs egyetlen nyugat-európai államban sem, és aki mást állít, az cinikusan kigúnyolja azokat, akiket a világ más tájain a hitük folytán valóban üldöznek. Sőt: nálunk a kormány de facto államvallássá tette a katolicizmust, és államegyházzá a magyar katolikus egyházat. Ami persze azzal is jár, hogy az utóbbi szervezet a hit terjesztése, valamint a felebaráti szeretet terén történő példaadás helyett elsődlegesen a jelen hatalmi viszonyok újratermelésével és a politika kegyeinek keresésével van elfoglalva; most épp a saját legfelsőbb földi irányítójával, a római pápával fordul szembe a Fidesz kedvéért. De még ha a keresztényeket valóban üldöznék is, abban sem lenne semmi olyasmi, amivel eleve ne kellene számolnia annak, aki Jézus követésére vállalkozik: »Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak«.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán