Ha Bayer a negyedét írja ennek, akkor a haladár értelmiség már az ENSZ BT összehívását követelné

Ma volt a Holokauszt nemzetközi emléknapja, és tegnap hozott a hágai bíróság egy közbülső döntést a gázai események ügyében. A bíróság nem tett eleget Izrael kérésének, hogy szüntessék meg az eljárást, viszont nem is szólította föl a zsidó államot a hadműveletek leállítására, fölszólította viszont a Hamászt a túszok azonnali elengedésére és Izraelt, hogy tegyen meg mindent a népirtás megelőzésére a katonai csapások során. 

Az egész kérdéskört hagynám most, mert ahogy látom, hétfőn jelentősen össze fogunk veszni a Konokkal, meg addig még a Telexnek is van ideje eldönteni, hogy miként viszonyul a Meseország mindenkié c. remekmű szerkesztőjének úgynevezett cikkeihez. Az számít irányadónak,  hogy uszítónak nevezték őket, vagy az, hogy ezt törölték, és elnézést kértek az érintettektől, vagy az, hogy később az elnézéskérést is törölték, de ezért már nem kértek elnézést senkitől, a KESMA-ban meg kávémérgezést kapnak közben. 

A „cikkek” amúgy nem uszítók, nem tartalmaznak fölszólítást, hogy kikkel (tudjukkikkel) és mit kéne csinálni, csak az unalomig ismert módon és stílusban antiszemiták. Ahogy a közösségi médiás tevékenységéből megállapíthatóan a szerzőjük is az. Ezt sikerül a máskülönben a cancelelésből ideológiát és egyéni küldetést fabrikáló Parászka Borókának úgy eufemizálnia, hogy a szerkesztő és szerző (Meseország, ill. antiszemita cikkek) „magyar nyelvterületen szokatlanul radikális palesztin aktivizmust vállalt és művelt”. Amennyiben ez a radikális palesztin aktivizmus, akkor még jobban sajnálom a palesztinokat, de hogy szokatlan volna? A Hunnia-füzetektől a Magyar Fórumon át az internet különböző bugyraiig régtől fogva máig tenyészik az egész. Nem tetszett figyelmesen olvasni. 

A cionizmus kifejezés fajvédő szalonok és kültelki csehók szerinti használata; annak odavetése, hogy a zsidók elődei „állítólag” Izraelben éltek, két bekezdéssel lejjebb meg a palesztinok őslakosoknak titulálása; a zsidószenvedés burkolt elrelativizálása; és egyetlen alkalom meg nem említése, amikor arabok vagy bárminemű muszlim népcsoportok nem zsidóktól szenvedtek el sérelmet.  

Fölösleges ezt továbbragozni, mentegetni még annyira az. Föltéve, ha valaki hajlandó az orra előtti jelenségeket szemlélni, és nem az állami propaganda (pontosan melyik államé?) és Bayer Zsolt jut eszébe a Meseország mindenkié korszakos alkotás szerkesztőjének zsidózásáról is.  Mondom, a tartalmi kérdéseket hagyjuk meg hétfőig, de maradjunk annyiban, hogyha Bayer – akitől egy önfeledt zsidózását követően volt szerencsém kimutatkozni – a negyedét írja ennek, akkor a haladár értelmiség már az ENSZ BT összehívását követelné.”

Nyitókép: képernyőmentés