Megműtötték a francia miniszterelnököt, de már munkába is állt
Michel Barnier-t alig pár hete nevezte ki kormányfőnek Emmanuel Macron.
Az alkotásra, a „semmiből” teremtésre képesnek, vagyis embernek viszont annál inkább.
„Applikációk, számítógépes programok segítenek bennünket abban, hogy az elkészíteni kívánt mű még szebb, még pontosabb, még inkább kifejezőbb legyen. A korszerűséggel, a modern eszközökkel tehát azt gondolom, hogy semmi baj nincsen. Legalábbis mindaddig, ameddig ezek pusztán eszközök a kezünkbe ahhoz, hogy a külvilág felé láthatóvá tegyük azt, ami megfogalmazódik bennünk és tehetségünk alapján képesek vagyunk megalkotni. Ezt a kétségkívül szubjektívnek tűnő határt lépi át szerintem a mesterséges intelligencia használata.
A Csermely hónapokon át készült. Sőt, bizonyos szempontból hosszú évek folyamatos tanulásának, elvégzett munkájának, beletett energiájának az eredménye. Ma pedig, ha nagyon szeretném, a mesterséges intelligenciával néhány óra alatt megírható lenne, minimális utómunkát igényelve. Akár futószalagon gyárthatnám a könyveket. A mesterséges intelligencia használata tehát úgy érzem és gondolom, átlépi azt a képzeletbeli vonalat, ami elválasztja a korszerű és modern eszközök használatát a moderntől, mint mentalitástól. Attól a hanyatló emberiségre jellemző hozzáállástól, amely szerint már nem kell tehetségesnek lenni, nem kell semmibe munkát, akár felfelé törekvést tenni. Na és persze nem kell más-más területen kimagaslónak lenni, amikor lehetünk mindenben egyszerre jók. Látszólag persze.
Hiszen elég pusztán néhány kulcsszót megadni, a többit – vagyis a munkát, a tanulást, az áldozathozatalt – pedig elvégzi helyettünk a számítógép és az algoritmus. Ez a látszat pedig azt hiteti el velünk, hogy olyat is létre tudunk hozni, amire egyébként valójában még mindig nem vagyunk képesek. Semmilyen szinten. A mesterséges intelligenciával készült „alkotás” kiiktatja a tehetséget, kiitatja a gondolatiságot és a sajátos stílust, véglegesen egy szánalmas tömegtermékké silányítva azt, amit művészetnek lehet nevezni.
Az alkotás az utánozhatatlan egyén felfelé irányuló törekvésének manifesztációja kell, hogy legyen, a mesterséges intelligencia azonban egyetlen masszává gyúrva lefelé taszít a sötét mélybe. Nem tudok és nem is akarok mást tenni, mint egész egyszerűen elutasítom a használat. A korszerű eszközökkel nincs bajom, így nem fogom magamat begyepesedett régimódinak vagy „boomernek” érezni. Az alkotásra, a »semmiből« teremtésre képesnek, vagyis embernek viszont annál inkább.”
Nyitókép: COLLANGES / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP