A Transzparens Újságírásért Alapítvány vitaestjén csapott össze két külpolitikai szakíró, a 24.hu-tól Kerner Zsolt, a Mandinertől pedig Kohán Mátyás. A felek nagyon nem értettek egyet abban, miért nem jut uniós forrásokhoz Magyarország, de az osztrák politika jövőjéről és a szuverenitásvédelmi törvényről is másképp gondolkoztak.
A magyar kormány elszigeteltségéről, a szuverenitásvédelmi törvényről, az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, valamint az Európai Parlament döntéseinek hátteréről is vitatkozott Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója és Kohán Mátyás, a Mandiner szerzője a Transzparens Újságírásért Alapítvány „Zsurnaliszta” vitaestjén, amelyet Nagy Károly, az alapítvány menedzsere moderált.
Kerner Zsolt tartja, amit korábban írt, azaz véleménye szerint a magyar kormány még sohasem volt ennyire elszigetelt, mint most. Kohán Mátyás viszont hozzátette, Szijjártó Péter 2014-es „belépésével” olyan kontextusban is vizsgálni kell Magyarország külpolitikai helyzetét, hogy a világ összes többi részétől akkor sokkal jobban el volt szigetelve, mint most. Megjegyezte, bár a Fidesz bizonyos politikai döntései valóban inkompatibilissé váltak a nyugati fősodortól, Európában látni egy olyan tendenciát, amely alapján a magyar állásponthoz közelebb lévő pártok nyerik a választásokat, kerülnek hatalomra, vagy vezetik magasan a közvélemény-kutatásokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Legközelebb akkor figyeljenek EP-s hírekre, amikor a Fidesz végre frakciót talál. Érdemleges újdonság addig onnan nem tud jönni, ha Daniel Freund rojtosra kajabálja a hangszálait, akkor sem. Kohán Mátyás írása.
A felek sokáig vitatkoztak arról, miért fagyasztotta be a Magyarországnak járó uniós forrásokat Brüsszel. Kerner Zsolt szerint főképp a korrupció az oka, és kiemelte, az elszigetelődés különösen fájdalmas, amikor a többi tagállam úgy dönt, hogy ne kapjunk pénzt, hiszen ez még soha nem fordult elő korábban, sőt, úgy látja, a szlovákiai választáson múlt, hogy Magyarország nem veszíti el a szavazati jogát.
Kohán Mátyás viszont úgy véli, a korrupciós vádak ürügyet jelentenek, és valójában politikai vitákról van szó a migránsok és az LMBTQ-jogok ügyében, ezeket pedig Brüsszelben jogi formába csomagolják.
Megjegyezte, a magyar kormány eldönthette, hogy a választók akarata szerint politizál, vagy aszerint, miként tűnhet fel jó színben Nyugat-Európában.
A Mandiner külpolitikai újságírója többször hangsúlyozta a bizalom fontosságát: szerinte azért vonnak le teljesen más következtetéseket bizonyos területeken, mert ő inkább a kormányzati forrásaiban bízik, 24.hu-s kollégája pedig vélhetően az EU bürokratáiban.
A külföldről érkező finanszírozással kapcsolatban Kohán Mátyás példaként említette, hogy a 24.hu külpolitikai rovatában megjelenik támogatóként az Európai Parlament, amely – és ebben nem értettek egyet vitapartnerével – nem csupán intézmény, hanem politikai szereplő is. Szerinte az jelenti a legnagyobb problémát, hogy nincs kitalálva a média finanszírozási struktúrája Európában, Kerner viszont azzal vágott vissza, hogy az ország szuverenitását az sem sérti, hogy Deutsch Tamás az Európai Parlamenttől kapja a fizetését.
Aki a szuverenitásvédelmi törvényben talál egy hangot is a médiáról, jelezze nálam. Nincs benne ilyen, nagyon helyesen
– szögezte le Kohán Mátyás. Vitapartnere erre úgy reagált, örül, ha a Mandinernél nem tartják dermesztőnek ezt a törvénycsomagot. „Szerintem ez az egész egy jogi trollkodás Orbán Viktortól” – tette hozzá Kerner Zsolt, aki úgy látja, hogy az EU rákényszerítette a miniszterelnököt az Integritás Hatóság létrehozására, ezt kipipálta, majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal képében létrehozott egy ugyanilyet, ezúttal magának.
A Mathias Corvinus Collegiumban tartott eseményen a nézői kérdésekre válaszként beszéltek még a felek az EU esetleges közös hadseregéről, Donald Trump politikájáról, Szerbia és Koszovó EU-csatlakozásáról, a svéd NATO-ügyről és az osztrák választásról is. Utóbbi, pontosabban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) esetleges sikere Kerner Zsolt szerint az EU legnagyobb kihívása rövid távon, Kohán Mátyás viszont kijelentette, nem csupán Magyarország, az egész Európai Unió számára a legjobb fejlemény lenne az FPÖ sikere.
Orbán Viktor jót tesz az Európai Unióval: megtanítja erőpolitikával gondolkozni
– jegyzete meg Kerner Zsolt, utalva arra, hogy miközben az EU-hoz csatlakozni vágyók között több kormányfő is „nehéz eset”, addig még az EU-n belül sem „bírnak” Orbán Viktorral.
Abban viszont megvolt az egyetértés a két újságíró között, hogy az este jegybevételét a Katolikus Karitásznak ajánlják fel.
A szerző a Corvinák újságírója.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Entschuldigung, német lap, de Orbán és Európa „piszkos dealjét” az imént még jogállamisági eljárásnak tetszettek hívni, és örülni tetszettek neki. Hát hogy van ez?
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
„Ha valaki azt mondja, hogy ő békét akar, de közben nem beszél a másik féllel, úgy nem lehet békét kötni.”
„A tiszás politikusok a Tranziton sem mernek kiállni vitázni” – mutatott rá a fideszes európai parlamenti képviselő.
A magyar külpolitikai doktrína arról szól, hogy nem elszenvedői, hanem alakítói akarunk lenni a saját sorsunknak.
Látványosan halad a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi út építése, miközben a helyiek már a leendő híd nevéről is szavaznak.
A Nyílt Sisakban éles vita alakult ki Magyar Péter politikai szerepvállalásáról.
Dömötör Csaba EP-képviselő mindeközben arról beszélt, hogy bár a tihanyi politikai fesztiválon feleséglehallgatók nem lesznek, de helyette teret kap megannyi vita és közös gondolkodás Magyarország jövőjéről.
Sosem volt még ilyen jó a kapcsolat a két ország között.
A Tisza-vezér a hírek szerint Kötcsén akarja bejelenteni mindezt.
