Orbán Viktor: Ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre lépnek fel a követeléseikkel

Kétnapos üléssel vette kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka. Várhatóan már az első napokon fontos döntések születhetek,

E tekintetben a miniszterelnöki expozé mindenképpen kulcsfontosságú, hiszen ebből derül ki, milyen munkát, feladatokat tervez elvégezni a kormányzat a következő egy évben.

A miniszterelnök több ízben is kijelölte már a legfontosabb témákat – a CPAC-konferencián mondott beszédében, a nyáron tartott előadásaiban, legutóbb pedig a múlt heti Facebook-bejegyzésében is említette azt a négy-öt kérdést, ami a legfontosabb lesz.

Mráz Ágoston Sámuel lapunk megkeresésére elmondta:

A kiemelt témák között szerepel majd a migráció, a gender-vita, a szuverenitás kérdése, valamint az uniós kettős mérce ügye is – Magyarország és Lengyelország tekintetében –, amely az európai parlamenti választási kampány nyitókérdése is lesz. 

Mindezeken túl pedig kiemelt hangsúlyt kapnak még a háború és béke, valamint a svéd ratifikáció kérdéskörei, illetve hazai berkeken belül a CSOK megújításának változtatásai is.

Miután Kövér László házelnök – szomorú kötelezettségének eleget téve – megemlékezett az elmúlt időszakban elhunyt parlamenti képviselőkről, Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával folytatódott az ülés. A kormányfő kiemelte: Magyarország sikeresen rendezte meg az Atlétikai Világbajnokságot, ezzel bebizonyítva, hazánk felkészült és méltó helyszíne az ilyen kaliberű események szervezésének.

Energia-kérdés

„A nemzeti kormány célja, hogy fenntartsa az energiabiztonságot és felépítsen egy függetlenséget biztosító energiarendszert, 

– emelte ki a miniszterelnök elsőként. 

A kormány célja ezzel, hogy csökkentse annak a brüsszeli döntésnek a negatív hatásait, mely szerint energetika tekintetében le kell válni Oroszországról.

A miniszterelnök kifejtette: 

Orbán Viktor szerint a türk-világ lassan megkerülhetetlen lesz Európa számára, s ezzel a magyar kormány tisztában van. 

„A minszki megállapodások óta világos volt, hogy veszélybe kerülhetnek az orosz energiaszállítások, ezért is csatlakozott Magyarország a Türk Tanácshoz. Éppen ezért nem kerültünk megoldhatatlan feladat elé az energetika területén az orosz-ukrán háború kirobbanása után” – fogalmazott. „A kormány feltöltötte a hazai gáztározókat is, 

– tette hozzá.

Orbán Viktor az országos energetikai hálózatról elmondta: be tudják fogadni a lakossági napenergiát is az elszámolások után. „Magyarország úgy tudta csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását, hogy közben növekedett a gazdaság” – fogalmazott. A paksi bővítésről pedig azt mondta: hazánk sok európai ország előtt jár e tekintetben, 

A miniszterelnök a hadsereg tekintetében arról beszélt, hogy Zalaegerszegen megkezdődött a legmodernebb csapatszállítók gyártása. A következő évtizedben újra militarizálódni fog Európa és ehhez alkalmazkodni kell. „Harci drónok hazai gyártása is elindul német-izraeli-magyar égisz alatt” – jegyezte meg.

Brüsszel ne árulja el Magyarországot!

Orbán Viktor elmondta: nyáron a közép-európai országok és a brüsszeli bürokraták között súlyos vita alakult ki az ukrán gabonadömping miatt. Magyarország korábban szolidaritási folyosót nyitott az ukrán gabonának Afrika felé, de az ukrán gabonát nem vitték tovább, magyarán –  mint fogalmaz – becsaptak minket.

„A kormány nem akarja, hogy a magyarok a jó hazai gabona helyett a bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek kenyeret” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor összegezte: Brüsszel a beszállítási tilalmat ukrán érdekek miatt felfüggesztette, a közép-európai országok pedig behozatali tilalmat rendeltek el. 

 – szólított fel a miniszterelnök.

Mindezek után Orbán Viktor felsorolta a kárpátaljai magyarokat ért jogtiprásokat és sérelmeket, köztük a munkácsi iskolában történteket is, miszerint a magyar iskola évnyitóján nem szabadott elénekelni a magyar himnuszt.

A miniszterelnök kijelentette:

Orbán Viktor felszólalásában szó esett az infláció elleni lépésekről is – így a kötelező árcsökkentésről és az online-árfigyelésről. 

– jelentette ki, a jegybanki hiányról pedig elmondta: egy törvénymódosítás révén mentik ki a jegybankot a szorult helyzetből. 

Orbán Viktor azt is kiemelte: fontos gazdasági lépés volt, hogy a lakossági befektetéseket az állampapírpiacok felé terelték. 

„A magyar államadósság 2/3-a magyarok kezében van, míg a magyar háztartások birtokolják az adósság 24 százalékát” – mondta számszerűen.

Orosz-ukrán háború

Orbán Viktor szerint az orosz-ukrán háború folytatódni fog, 

„Nincs katonai megoldás, és a diplomatáknak vissza kellene venniük a kezdeményezést” – fogalmazott. Kifejtette: akik a háború elől idemenekültek, azok biztonságot kaptak, és nem kell félni, Magyarország senkit nem fog visszaküldeni. 

A miniszterelnök szólt még a migrációs paktumról is, amelyet nyáron programoztak Brüsszelben, de már szeptemberre megbukott – a magyar állam ugyanis több mint 128 ezer „betörési kísérletet” hiúsított meg a határon.

– jelentette ki. A kormány szerint ugyanis nem kvóta kell, hanem kerítés és határőrizet, „a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni” – szögezte le.

Orbán Viktor elárulta, 

valamint engedjünk át az Uniónak gazdasági döntési jogköröket, végül pedig mondjunk le az önálló külpolitikáról, és adjuk fel az egyhangú döntés jogát külpolitikai kérdésekben. Az államfő arra is kitért, hogy a követelések közt szerepel az is, hogy az ország építse le az energiatámogatási rendszerét, törölje el a kamatstopot, valamint túl nagy lett az állami szektor mérete a bankszektorban és ezt szüntesse meg. 

„Brüsszel nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben, mert a rezsivédelem nélkül veszélybe kerülne a családok megélhetése” – fogalmazott a kormányfő. „Brüsszel nem fogja eltöröltetni az extraprofit-adókat sem” – tette hozzá, majd kifejtette: ma több mint félmillió magyar családot véd a kamatstop rendszere, és ezt csak akkor lehet kivezetni, ha a kamatok szintje jelentősen csökken.

Orbán Viktor leszögezte:

„Nekünk Brüsszelből nem életidegenen gazdasági utasításokra van szükségünk, hanem arra, hogy az Unió adja oda azt a pénzt, ami járna” – fogalmazott. „3 milliárd euróval tartozik nekünk Brüsszel, miközben mi eleget tettünk az egymilliárd eurós befizetési kötelezettségünknek”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: azzal fenyegetnek bennünket, ha mindezt nem tesszük meg, akkor folyamatos nyomást gyakorolnak majd ránk, visszatartják a brüsszeli pénzeket, és a Soros-birodalom pénztárán keresztül fizetni fogják a magyar baloldalt, vagyis a magyar kormány belföldi ellenfeleit.

Mit válaszolhatunk erre? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

akik ha telefont kapnak Brüsszelből, csak annyit válaszolnak: Jawohl! Másodszor azt mondhatjuk, hogy Magyarország nem engedheti, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és a szuverenitását” – mondta.

„Nem térhetünk vissza a Gyurcsány-korszakba”

Orbán Viktor szerint nem térhetünk vissza a Gyurcsány-korszakba, amikor Brüsszel és Washington döntött minden hazai ügyben. Felidézte, hogy akkor elvettek egyhavi fizetést a dolgozóktól és a nyugdíjasoktól.

– jegyezte meg határozottan.

Hozzátette: „Amikor az IMF itt ült a nyakunkon és megszorításokat írt elő, amikor a bankok, az energiavállalatok, a média, a távközlés mind külföldi tulajdonban voltak, amikor a hitelezés svájci frankban zajlott, amibe családok milliói és kis híján az egész ország belegebedett. Amikor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, tisztviselőktől elvettek egyhavi fizetést, eltörölték a családtámogatásokat, és a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában.”

„Magyarország politikailag elég stabil, hogy letörje az inflációt, megvédje a fizetéseket, és megvédje a munkahelyeket, és jövőre jelentős növekedést érjen el” – zárta a kormányfő.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán