A területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy ezt az eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére a kormány tárgyalni fog a jövőben is. A Magyar Nemzet interjúját szemléztük.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter adott interjút a Magyar Nemzetnek, melyben tisztázta a Magyarországot megillető uniós pénzek sorsát, elmondta véleményét Ukrajna csatlakozásáról, és válaszolt arra a kérdésre is, hogy hogyan látja Európa jövőjét az elkövetkezendő választások után.
Navracsics Tibor tiszta vizet öntött a pohárba és világossá tette, hogy milyen Magyarországnak járó forrásokat blokkol továbbra is az Európai Unió (EU). A miniszter elmondta, valójában jelenleg 3 operatív program van felfüggesztés alatt az Európai Tanács tavaly decemberi döntése értelmében.
Ezek a Top plusz, tehát a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része, a Kehop plusz, tehát az energiahatékonysági és környezeti operatív programok 2021–27-es része, illetve az Ikop plusz, vagyis a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka.”
Hozzátette: ebből a három operatív programból is 45 százalék már szabadon elérhető.
Arról, hogy milyen további feltételeket szabott az Európai Bizottság az összegek folyósításához, a miniszter kifejtette, „arra lenne szükség, hogy a jogállamisági eljárást, amit 2022 áprilisában, az országgyűlési választások után indítottak Magyarország ellen, megszüntessék”.
Erre politikai okokból azonban kevés az esély, hiszen akkor a Tanácsnak ki kellene mondania, hogy hazánk mindenben megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek,
és nincs semmilyen fenntartása sem a bizottságnak, sem pedig a tagállamoknak Magyarországgal szemben” – hangsúlyozta Navracsics.
A területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy ezt az eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére a kormány tárgyalni fog a jövőben is, „hiszen a nekünk jogosan járó uniós források nagy részét még mindig nem kaptuk meg, ezért a lehető leggyorsabban el kell érnünk, hogy a felfüggesztett pénzek aránya csökkenjen,
azaz az operatív programok költségvetésének egyre nagyobb része szabaduljon fel számunkra”.
Navracsics Tibor Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban valószínűnek tartja, hogy mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne, ami azt jelentené, hogy
Ukrajna Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségét, több ezer milliárd eurót.
„Ezért is gondoljuk úgy, hogy Ukrajna még nem érett meg a csatlakozásra” – hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy egy olyan kormánnyal megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, amely nem tudja megmondani, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az Európai Unióhoz, olyan „bizonytalansági tényező, amely az egész unió jövője szempontjából kockázatos”.
A miniszter álláspontja szerint az eddigieknél sokkal intenzívebb, sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk. Ezt több tényező indokolja: az Európai Unió határainál zajló háború, a közel-keleti és balkáni térségben fokozódó feszültség és a „sokkal élesebb politikai konfliktusok az európai belpolitikában”.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Magyarország területéről kitiltott ukrán kém kész a konstruktív munkára a leendő miniszterelnökkel.
A Fidesz-KDNP veresége most merőben új helyzetet teremtett azzal, hogy Orbán Viktor nem harcol mások helyett, és nem viszi el a balhét.
Minden ukránnak egy évnyi bérébe kerülne kifizetni az államadósságot, és folyamatosan nő.
Ennek ellenére a semlegességüket megtartanák.
Folytatódik az adok-kapok a harcoló felek között.
Óriási vita alakult ki az EU-csúcson.
A leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte, a Fidesz nem tűnik el, továbbra is a képviseli azokat, akik a nemzeti, konzervatív jobboldalt választják.
