Döbbenetes adat látott napvilágot.
Egészen megdöbbentő mennyiségű pálinkát főztek le a magyarok az otthoni szabad pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta, az elcsalt adó viszont nagyon hiányzik a magyar költségvetésből – írta a Világgazdaság a pálinkanapi konferencián elhangzottakra hivatkozva. A jogszabályi problémák közé tartozik, hogy nincs szabályozva a magánfőzdék által üzemeltethető főzőberendezések száma, így a kereskedelmi és a bérfőzés versenyhátrányba került. A zugfőzdék ráadásul ellenőrzés nélkül működnek, így a feketegazdaság aránya is növekszik a szektorban, évi 5 millió hektoliterfok illegális párlat keletkezik.
„A zugfőzés fennmaradását sok tényező elősegíti Magyarországon, például az, hogy
míg egy kereskedelmi főzdének 25 féle adót kell megfizetnie, az illegális főzdéknél adóteher értelemszerűen nincs,
és ami a leginkább feltűnő: a zugfőzdék ellenőrzésének, így a lebukásának az esélye is szinte nulla. Ezeket ugyanis az önkormányzatoknak kellene ellenőrizni, amelyek a gyakorlat szerint a választásokon begyűjthető szavazatok miatt jobbnak látják, ha nem háborgatják a zugfőzdéket – mondta előadásában Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke.
A zugfőzdék fennmaradását segíti, hogy a magyar társadalomban az adócsalás bocsánatos bűnnek számít, és a pálinkafőzést úgy könyvelik el, hogy azzal mindenki jól jár. Ha pedig mégis lebukik egy zugpálinkafőzde, a szankciók sem elrettentőek, hiszen a NAV csak akkor ellenőrizhet, amennyiben a terméket kereskedelmi forgalomba hozzák.
A szakmai számítások szerint a szabad pálinkafőzést lehetővé tevő törvény elfogadása óta 130 ezer köbméter olyan párlat keletkezett, amelyik elkerülte az adózást.
„Ezt a mennyiséget úgy képzeljük el, hogy két focipályányi területet körbeveszünk egy 13 méter magas kerítéssel, és az így keletkező medence lenne tele az illegális párlattal” – tette szemléletessé, mekkora a feketén készült párlatmennyiség. Pénzben kifejezve – csak a be nem fizetett jövedéki adóval és áfával számolva ez a 450 millárd forint – a kórházak jelenlegi adósságának, vagy éves eszközfejlesztési igényének több mint három és félszerese – tette hozzá a PNT alelnöke.
Fotó: MTI/Rosta Tibor