Egyél halat, ha nem akarsz szívrohamot kapni és korán elbutulni!

2023. december 19. 15:20

Amíg az átlagmagyar 6,5 kiló halat eszik meg egy évben, addig a portugál 57-et, de az uniós átlag is 23 kiló, tehát van még hova fejlődnünk.

2023. december 19. 15:20
null
Almási B. Csaba
Almási B. Csaba

Szinte alig van olyan kérdés Magyarországon, amelyben ne lenne vita a politikai erők között, de abban minden kormány, párt, mozgalom, civil szervezet, komolyan vehető politikus egyetért, hogy a halfogyasztást ösztönözni kell hazánkban, mert jóval kevesebb ponty, harcsa, pisztráng – a sor hosszan folytatható – kerül a gyomrunkba, mint amennyi hasznos lenne.

Ilyenkor, karácsony előtt ez a téma mindig előjön, bár épp ez az időszak, amikor viszonylag jól teljesít a magyar, a hazai halfogyasztás 35-40 százaléka erre a pár napra esik, egyes nagy haltermelők esetében az éves forgalom 60-70 százaléka is ekkor zajlik le. 

Ha tehát az év minden részében annyit halat ennénk, mint az ünnep környékén, sokkal jobban és egészségesebben élnénk 

– állítják a szakemberek. 

De miért is? A halban rendkívül sok olyan összetevő van, amely hasznos a szervezetnek, hiszen magas az omega-3 zsírsav-, foszfor-, jód-, fluor-, szelén-, vas-, kálium- és kalciumtartalma, de létfontosságú vitaminokban – A-, D-, B2-, B6-, és B12 – is bővelkedik. Aki ezzel – is – táplálkozik, annak nagyobb az esélye arra, hogy elkerülje a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az időskori szellemi leépülést, de a hal emellett a stressz, továbbá egyes allergiás kórok leküzdésében, megelőzésében is segíthet.

Ha ezt tudjuk – márpedig tudjuk, hiszen akit kicsit is érdekel a táplálkozás, és nem csak az foglalkoztatja, hogy minél gyorsabban telepakolja a hasát, az gyakran találkozhat ezekkel a meggyőző érvekkel –, akkor nem nagyon érthető, hogy az esztendők óta tartó lassú növekedés ellenére miért eszünk fejenként csak alig több mint 6 és fél kilót évente. 

 

Mohács, 2020. december 22. Pontyot szeletel egy mohácsi halbolt dolgozója 2020. december 22-én. MTI/Sóki Tamás

Sokan azzal magyarázzák ezt, hogy nincs tengerünk, nem szembesülünk azzal az üdítő látvánnyal, amellyel az olaszok, görögök, spanyolok, hogy a frissen kihalászott hal délben már az asztalunkra kerülhet. Így nem csoda, hogy nem alakult ki komolyabb kultúrája a halevésnek, megmaradtunk a csirke, disznó, marha mellett.

Ám vannak tavaink, nagy folyóink, ahonnan remek édesvízi halat lehet kifogni. 

2023 egyébként a haltermés szempontjából sokkal jobb volt, mint a tavalyi esztendő, 

a bőséges csapadéknak köszönhetően a tavakat fel tudták tölteni a termelők az üzemi vízszintre, valamint a takarmányárak tekintetében is kedvező fordulat köszöntött be – derül ki a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökének, Németh Istvánnak a minapi tájékoztatójából. 

Köztudott, hogy Magyarországon a ponty a legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termelt halfaj, tavaly több mint 11 ezer tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. A második helyen az afrikai harcsa áll, ebből több mint négyezer tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben. Ezeket követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa, az amur és a kárász. Egyébként egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész, csomagolt, filézett formában a fogyasztók asztalára, ami vonzóbbá teszi a vásárlást.

Ám, hogy azért javult a helyzet az utóbbi években, az a nyáron zárult Kapj rá! kampánynak is köszönhető. 

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Magyarország társfinanszírozásával indította el a halfogyasztást népszerűsítő projektet. Az Agrármarketing Centrum hét év alatt számtalan módon – többek között rendezvényekkel, roadshow-kkal és nagyszabású médiamegjelenésekkel – próbálta rávenni az embereket arra, hogy egyenek több halat, ez idő alatt több mint hárommillió embert szólíthattak meg közvetlenül, s kiosztottak 17 ezer kóstolóadagot. Ennek köszönhetően a ciklus végén csaknem húsz százalékkal több hal kerül a magyar asztalokra.

De hogy a fejlődés ellenére milyen rosszul állunk, azt jól bizonyítja, hogy 

a hazai mintegy 6,5 kilóval szemben Portugáliában ugyanez a szám 57 kilónál is több, de az uniós átlag is meghaladja a 23 kilót. 

Ha valaki szeretne ezen a statisztikai mutatón javítani, de fogalma sincs, hol érdemes vásárolni, érdemes beütnie a www.halpentek.hu weboldalcímet, ahol nemcsak a halboltok, hanem a termelői halárusító pontok megtalálhatóak.

A cikk elején azt írtam, nem kérdés, hogy növelni kell hazánkban a halfogyasztást. Egy dologban viszont őrült presztízsküzdelem, már-már hitvita zajlik a halimádók között, hogy a szegedi vagy bajai halászlé a jobb-e. Bár a Tisza-parti település a kedvenc városom, de azt kénytelen vagyok megállapítani, hogy szerintem a finomabb halászlevet a Duna partján főzik... 

 

Nyitókép: Egy tál bajai halászlé a Sobri halászcsárdában a bajai Petőfi-szigeten 2015. október 14-én. Négy magyar termékkel, köztük a bajai halászlével bővült a hungarikumok listája.
MTI Fotó: Sóki Tamás 

 

 

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pesszimista
2023. december 19. 22:35
Már a tenger is nagyon szennyezett , így az onnan származó hal is az Az onnan származó hal szinte ingyen terem , csak kifogni kell , ezért olcsóbb , mint a tenyésztett.
pesszimista
2023. december 19. 21:53
Olyan helyről kell venni a halat , ahol értenek a halte.rmeléshez.
pesszimista
2023. december 19. 21:48
A ponty, ha kevés természetes táplálékot fogyaszt és sok keményítő tartalmút, akkor elzsírosodik. Ha nem engedik le sűrűn a tó vizét pl. a horgásztavakban iszap ízű lesz. mert főleg a fenékről táplálkozik. A Japánok is sok halat esznek, ezért ott a keringési betegségek szinte ismeretlenek
2023. december 19. 20:57 Szerkesztve
“a hazai mintegy 6,5 kilóval szemben Portugáliában ugyanez a szám 57 kilónál is több” Azt a rohadt…. A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagoktól nem tartanak? Utóbbi időkben tucatnyi tanulmány megjelent a halak szennyzettségéről, volt olyan ami arra a következtetésre jutott hogy egy adag Fish and Chips kimeríti az EU-s éves maximum ajánlott bevitelt, másik tanulmány arra a következtetésre jutott hogy (US) egy adag hal olyan mintha egy hónapig “erősen szennyezett” vizet innánk, 57 kiló hal az vagy 150 éves maximum ajánlott bevitel. Halevés szép és jó, csak van ez a civilizációnak csúfolt dolog ami beleköp a levesbe. Szó szerint. Maradok a marhalábszárnál, amíg ki nem derül hogy az is tele van, onnantól meg majd eszem mégtöbbet. Nem vörös borral hanem vörösborBAN megfőzve. 😀 Én rendesen visszavettem a halfogyasztásomból miután olvastam ezeket a cikkeket. Nem. Édesvízi hal kicsit sem jobb, az még szennyezettebb állítólag. Áldott fejlődés ugye.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!