Amíg az átlagmagyar 6,5 kiló halat eszik meg egy évben, addig a portugál 57-et, de az uniós átlag is 23 kiló, tehát van még hova fejlődnünk.
Szinte alig van olyan kérdés Magyarországon, amelyben ne lenne vita a politikai erők között, de abban minden kormány, párt, mozgalom, civil szervezet, komolyan vehető politikus egyetért, hogy a halfogyasztást ösztönözni kell hazánkban, mert jóval kevesebb ponty, harcsa, pisztráng – a sor hosszan folytatható – kerül a gyomrunkba, mint amennyi hasznos lenne.
Ilyenkor, karácsony előtt ez a téma mindig előjön, bár épp ez az időszak, amikor viszonylag jól teljesít a magyar, a hazai halfogyasztás 35-40 százaléka erre a pár napra esik, egyes nagy haltermelők esetében az éves forgalom 60-70 százaléka is ekkor zajlik le.
Ha tehát az év minden részében annyit halat ennénk, mint az ünnep környékén, sokkal jobban és egészségesebben élnénk
– állítják a szakemberek.
De miért is? A halban rendkívül sok olyan összetevő van, amely hasznos a szervezetnek, hiszen magas az omega-3 zsírsav-, foszfor-, jód-, fluor-, szelén-, vas-, kálium- és kalciumtartalma, de létfontosságú vitaminokban – A-, D-, B2-, B6-, és B12 – is bővelkedik. Aki ezzel – is – táplálkozik, annak nagyobb az esélye arra, hogy elkerülje a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az időskori szellemi leépülést, de a hal emellett a stressz, továbbá egyes allergiás kórok leküzdésében, megelőzésében is segíthet.
Ha ezt tudjuk – márpedig tudjuk, hiszen akit kicsit is érdekel a táplálkozás, és nem csak az foglalkoztatja, hogy minél gyorsabban telepakolja a hasát, az gyakran találkozhat ezekkel a meggyőző érvekkel –, akkor nem nagyon érthető, hogy az esztendők óta tartó lassú növekedés ellenére miért eszünk fejenként csak alig több mint 6 és fél kilót évente.
Sokan azzal magyarázzák ezt, hogy nincs tengerünk, nem szembesülünk azzal az üdítő látvánnyal, amellyel az olaszok, görögök, spanyolok, hogy a frissen kihalászott hal délben már az asztalunkra kerülhet. Így nem csoda, hogy nem alakult ki komolyabb kultúrája a halevésnek, megmaradtunk a csirke, disznó, marha mellett.
Ám vannak tavaink, nagy folyóink, ahonnan remek édesvízi halat lehet kifogni.
2023 egyébként a haltermés szempontjából sokkal jobb volt, mint a tavalyi esztendő,
a bőséges csapadéknak köszönhetően a tavakat fel tudták tölteni a termelők az üzemi vízszintre, valamint a takarmányárak tekintetében is kedvező fordulat köszöntött be – derül ki a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökének, Németh Istvánnak a minapi tájékoztatójából.
Köztudott, hogy Magyarországon a ponty a legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termelt halfaj, tavaly több mint 11 ezer tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. A második helyen az afrikai harcsa áll, ebből több mint négyezer tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben. Ezeket követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa, az amur és a kárász. Egyébként egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész, csomagolt, filézett formában a fogyasztók asztalára, ami vonzóbbá teszi a vásárlást.
Ám, hogy azért javult a helyzet az utóbbi években, az a nyáron zárult Kapj rá! kampánynak is köszönhető.
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Magyarország társfinanszírozásával indította el a halfogyasztást népszerűsítő projektet. Az Agrármarketing Centrum hét év alatt számtalan módon – többek között rendezvényekkel, roadshow-kkal és nagyszabású médiamegjelenésekkel – próbálta rávenni az embereket arra, hogy egyenek több halat, ez idő alatt több mint hárommillió embert szólíthattak meg közvetlenül, s kiosztottak 17 ezer kóstolóadagot. Ennek köszönhetően a ciklus végén csaknem húsz százalékkal több hal kerül a magyar asztalokra.
De hogy a fejlődés ellenére milyen rosszul állunk, azt jól bizonyítja, hogy
a hazai mintegy 6,5 kilóval szemben Portugáliában ugyanez a szám 57 kilónál is több, de az uniós átlag is meghaladja a 23 kilót.
Ha valaki szeretne ezen a statisztikai mutatón javítani, de fogalma sincs, hol érdemes vásárolni, érdemes beütnie a www.halpentek.hu weboldalcímet, ahol nemcsak a halboltok, hanem a termelői halárusító pontok megtalálhatóak.
A cikk elején azt írtam, nem kérdés, hogy növelni kell hazánkban a halfogyasztást. Egy dologban viszont őrült presztízsküzdelem, már-már hitvita zajlik a halimádók között, hogy a szegedi vagy bajai halászlé a jobb-e. Bár a Tisza-parti település a kedvenc városom, de azt kénytelen vagyok megállapítani, hogy szerintem a finomabb halászlevet a Duna partján főzik...
Nyitókép: Egy tál bajai halászlé a Sobri halászcsárdában a bajai Petőfi-szigeten 2015. október 14-én. Négy magyar termékkel, köztük a bajai halászlével bővült a hungarikumok listája.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Kiderült, a teljes ellenzék „Zsolti bácsi” ügyében egy olyan fanatikust tart hiteles forrásnak, aki önmagát „Krisztus illataként azonosítja”.
Fontos adóváltozásokra készül a kormány, több területen is módosulnak a törvények, a teljes csomag első részét csütörtök este teszik közzé, de már előre elárult a Nemzetgazdasági Minisztérium a sajtónak néhány részletet. Az édesanyák szja-mentességét is érintik a változások.
Szerintük így nem férnek hozzá a tényekre alapuló, kritikus újságíráshoz.
Két komoly erő dolgozik ellenünk, egyetlenegy céljuk van: megbuktatni a kormányt bármilyen áron – mondja Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel a közelgő választásról, külföldi beavatkozási kísérletekről és a Fidesz jövőjéről beszélgettünk.
A nemzetközi konfliktusok főszereplői egyazon félelmeket táplálják egymás iránt.
Az ellenzéki mantrák ismételgetése újabb és újabb helyszíneken nem egy kormányzásra kész erő képét festi fel.
A Dhaulagiri 8167 méteres csúcsára törő Nagy Mártont már kórházban vizsgálják.
Nem lett népszerű a válaszaival.
